Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

10 móan gimnáziumi jellegű középiskolai hálózatának rendszerébe késztetni. Meg kell indulnia az uj középiskolatipus kialakításának a gyér technikumi hálózat mellett. Iskolánkban az első tényleges lépést ebbe az irányba az a társadalmi tanácskozás jelenti, melyet "az 1961. évi III-as törvény feldolgozásával kapcsolatban megyénk valamennyi gimnáziumában, általános iskolájában és közgazdasági technikumában 1962. február 10-25 között" /33/ kellett szervezni. Az erről küldött jelentés szerint /kelt: 1962. február 17./: "Az értekezleten résztvevő munkásszülők nagy megelégedéssel vették tudomásul azokat a lehetőségeket, amelyeket az uj iskolatörvény biztosit a tanulók számára. Megértették az uj szakközépiskola lényegét is, és bizalmukat fejezték ki egy ilyen szakközépiskolai osztály nyitása esetén." /3V A társadalmi tanácskozás sikerességét a későbbi megyei értékelés is megerősíti. "A beszámolók egy része kiemelkedően jó volt /Szolnok, Abonyi uti iskola, kisújszállási gimnázium/." /35/ Az uj iskolatípusra való javaslattétel sem sokáig várat magára. Ari Sándor igazgató egyik lelkes gyakorlati foglalkozás oktatójával /K. Balogh Sándor városi fnagronómus/ történt konzultálás után növényvédő-gépész szakközépiskola nyitásának engedélyezését kéri 1962. március 16-án. /36/ Támogatja a javaslatot a megyei gyakorlati foglalkozás szakfelügyelő is 1962. március 22-én készült 8 oldalas feljegyzésében. "A legnagyobb szükség egy növényvédelmi politechnikai osztályra lenne." /37/ Szóban hamarabb, Írásban a MTVB Művelődésügyi Oszfcálya 1962. augusztus 3-án /38/ értesiti az iskolát a minisztérium engedélyéről, s már 1962. augusztus 1-én megkötik a bázisüzemi szerződést a Szolnok megyei Növényvédő Állomással /székhelye: Kenderes/. /39/. Az 5+1-es autószerelő gyakorlati foglalkozásokhoz pedig ez év őszén indul meg egy iskolai tanműhely építkezése. Az 1962/63-as tanévvel tehát nagy területi beiskolázású, fiu tanulói bázisra épitő szakközépiskola kezdi meg működését az iskolában, miközben megnyílik a lánykollégiumi elhelyezés lehetősége is. E két feltétel egymástól független erősítő tényezője az iskolai tanuló létszám további növekedésének. Valóban: a fiukat tömörítő szakközépiskolai osztály megállítja /sőt megfordítja!/ a flu tanulók számának csökkenését az iskolában, a lánykollégium megnyitása pedig megnöveli a lányok iskolai felvételi lehetőségeit /ló. ábra/. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az 196l/62-es tanévvel megindult tanulói létszámnövekedés gyors ütemben folytatódott tovább az 1962/63-as tanévben, s a k első osztály igen magas létszámú lesz. Az emiitett gyors ütemű tanulói létszámnövekedés! folyamatot a 19. ábra kifejezően szemlélteti. Bonyolult, ellentmondásokkal terhelt igy 1962. őszén az iskola élete. Nemcsak a kisújszállási gimnáziuméi De talán jobban kifejezi ezt egy korabeli irás, amelyben iskolánk, kollégiumunk is részben "ihletadó" volt: "A gyakorlat azonban fütyül a riporterre. Meg a lojalitásra. Ahány iskola, annyi "zűr". És a riporter szégyenülten ismeri be; nem is lehet ez másképp. Iskolarendszerünket a reform tektonikus erői rázzák, nyugalmat és oktatási-nevelési elmélyültséget várni - jámbor és időszerűtlen dolog. Mert az uj iskola - hogy mást ne mondjunk - egyszerűen nem fér el a régiben. Ez nem jelképesen, hanem szó szerint értendő: A kisújszállási gimnázium épülete például akkor lehetett tágas otthon, amikor Mórioz Zsigmond volt benne kisdiák. Szóval: régen. Most négyszáz gyerek zsúfolódik benne. Minden osztály 5+1-es, vannak mezőgazdaságiak, autószerelők, öntözők, kertészek, kisállattenyésztők. Indul egy szakközépiskolai osztály is. Az öreg épület - mindezekhez képest - merő anakronizmus, az igazgató tehát; épit. /Politechnikai műhelyt - a szerző megjegyzése./