Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

1,1. Az 1958

f évi művelődéspolitikai határozattól az 1961. évi 11.1. törvényig Alihoz, hogy az iskolareform kezdeti időszakát s a reform idején nálunk bekövetkezett egész fejlődési folyamatot megalapozottan Ítélhessük meg, kissé visszább kell pillantanunk, s időben és térben a rész és egész dialektikus viszonya alapján be kell illesztenünk e változásokat környezetünk, megyénk s egész hazai közoktatási struktúránknak abba a fejlődésrendszerébe, ami minőségileg uj társadalmi rendünk kibontakozásának szerves velejárója volt. Közoktatásunk forradalmi változásának első terméke - már 19^5-ben - az egységes 8 osztályos általános iskola létrehozása volt, melyet tartalmában, szervezetében érdemben az iskolák államosítása erősített meg. Az uj középiskolai rendszer kiépitése elodázhatatlanná vált 19^9. júniusára, amikorra az általános iskola első ciklusa befejeződött. "Meg kellett keresni azt a középiskolai formát, amely szervesen ós tervszerűen ráépül az általános iskolára. Indokolt volt művelődéspolitikánknak az a célkitűzése, hogy felszámolja a régi iskolarendszer sajátos hierarchiáját, s megszüntesse az eddigi gimnáziumok idejét múlt előjogait. A gimnázium a régi uralkodó osztály gyermekeinek volt a fellegvára, a régi vezető rétegeket készítette elő az egyetemi tanulmányok folytatására. A fellegvár falait le kellett tehát bontani, s a gimnáziumot be kellett állítani az uj magyar köznevelés rendszerébe." /8/ Ez több lépésben történt meg. Az uj gimnázium alapját az Elnöki Tanács 1951-ben rakta le, &m ez még nem jelentette a végleges beillesztést. E vonatkozásban az érdemi lépést a Magyar Dolgbzók Pártja Központi Vezetőségének 1955. évi szeptemberi határozata jelenti, mely a gimnáziumok célját a következőképpen határozta meg: "a gimnázium egyrészt előkészit az egyetemekre és főiskolákra, másrészt alapot ad a termelőmunkára való gyors felkészülésre, valamint adminisztrációs és egyéb munkakörök betöltésére. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gimnázium nem maradhat meg - szervezetében sem, tartalmában sem - a régi évszázados tradíciók mellett. Oly gimnázium tervét kellett tehát kidolgozni, amely * az általános műveltségi anyagot nem csorbitva - politechnikai műveltséget is. nyújt tanulóinak." /9/ A képzési cél átalakítására elengedhetetlenül szükség volt ahhoz, hogy a középiskolai oktatás jelentősen szélesedhessen, s megfeleljen társadalmunk igényeinek: "A középfokú oktatási rendszer a számottevő fejlődés ellenére sem elégíti ki társadalmunk uj igényeit, A tovább nem tanuló, általános gimnáziumot végzett tanulók az érettségi vizsga letétele után nem léphetnek közvetlenül gyakorlati pályára, ezt megelőzően valamilyen szakképesítést kell szerezniük. Ugyanakkor a szakközépiskolákból kikerülő fiatalok gyakorlati tudása sem mindig éri el a kivánt szintet," /lO/ A problémák megoldásában azonban lényeges előrelépés csak 1956. után történhetett. A Magyar Szocialista Munkáspárt figyelme az 1956-ot követő konszolidáció első éve után azonnal oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének sürgető teendőire irányult. Az 1958-ban elfogadott művelődéspolitikai irányelvekben szabták meg további feladatainkat a kulturális munkában, ezen belül a közoktatásban: "Az általános és középfokú oktatásban mielőbb felül kell vizsgálni és a követelményeknek megfelelően átalakítani, kiegészíteni az általános műveltség hagyományos tartalmát, különös tekintettel az ifjúság életre való felkészítése szempontjából oly nagy jelentőségű gyakorlati-műszaki oktatás bevezetésére és kiszélesítésére. Folyamatosan, ahogy gazdasági helyzetünk engedi, el kell látni valamennyi iskolát a természettudományos oktatáshoz, a technikai és teohnológiai ismeretek elsajátításához szükséges kísérleti és szemléltető