Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 51 Tovább csökkent a dévaványai-ecsegfalvi vonzás. A fenti jelentős változásokat az alábbi okokkal lehet magyarázni: - E tanévben éppen 8 gimnáziumi, k növényvédő-gépész és k közgazdasági szakközépiskolai osztályunk volt. Ebből a növényvédő-gépész szakközépiskolai osztály megyei beiskolázású; igy a tanulói bázis szóródásának leglényegesebb tényezője. Döntően a közgazdasági szakközépiskolai osztály "hozta" a Tiszafüredi járási és a karcagi tanulókat. /Ide is jöttek azonban a megye más területéről is./ Jelentős volt a MTVB Művelődésügyi Osztály körzetesítés! intézkedésének szerepe is a tanulói bázis erőteljes változtatásában. - Lényegi vonzás területünkön /1963/6^-ben Kunhegyesen, 1964/65-ben Fegyverneken és Kunmadarason/ 3 általános iskolával kapcsolt gimnázium kezdte meg néhány évvel korábban működését /7. ábra/. /Megjegyzés: A 7. és 8. ábra tanévi meghatározását az determinálta, hogy mindkét tanévnek a maga vonatkozásában külön jelentősége volt. Az 196^/65-ös tanévben volt a legszórtabb a megyei középiskolai hálózat, s ehhez legközelebb - időben - az 1967/68-as tanévben működött iskolánkban k-k szakközépiskolai és 8 gimnáziumi osztály./ A vonzásterűiétnek ehhez képest az 1973/7^-es tanévre bekövetkezett változása főbb vonásokban a következő: A vonzás településenkénti szórtsága ősökként /38 település/. Jelentősen nőtt karcagi tanulóink száma; uj bázis lett Törökszentmiklós; újra nőtt kunhegyesi, ecsegfalvai, abádszalóki és fegyvernek! tanulóink száma. Többen jöttek Tiszafüredről, kevesebben Kenderesről. így az 1959/60-asnál jóval bővebb, az 1967/68-asnál zártabb területi egységet alkotó vonzásterület jött létre /10. ábra/. A tanulói bázisterület ennek ellenére tovább dekoncentrálódott /l5» ábra/. E változásokra magyarázatként szolgál: Egyszerűsödött az iskola szerkezete. A növényvédő-gépész szakközépiskolával éppen a legszórtabb vonzást előidéző iskolatípus szűnt meg az iskolában, A bejáró tanulóink számát - az előzőekben ismertetett kényszerhelyzetben - Karcagról, Törökszentmiklósról, Kunhegyesről, Ecsegfalváról tudtuk növelni. E területeken aktiv Írásos beiskolázási munkát végeztünk. - A szakosított osztályok létrehozásának döntő szerepe lett abban, hogy Kunhegyesről, Abádszalókról újra növekedett a bázisunk. - Fegyvernekl tanulóink számának szaporodását az 1964/65-ben létrehozott "kisgimnázium" megszűnése indokolja. Megszűnése egy általános folyamat része volt, mely az 197^/75-ös tanévben nyer befejezést megyénkben a jászladányi "kisgimnázium" megszűnésével /9. ábra/. - A tanulói bázisterület dekonoentrálódásának további fokozódását /miközben a tanulói bázisterület szórtsága csökkent/ főként helybeli tanulói bázisunk osökkenésével lehet megmagyarázni. A tanulói bázisterület 1967/68 - 1973/7^ közötti változása jelentősebb volt mint az előző időszak változása. Jelentőségét a vonzásterület szándékainknak megfelelő sikeres módosítása adja, amely változtatás eredményeként olyan zárt bázisterület jött létre, ahonnan településenként jelentős számú tanuló jön évente iskolánkba. Tulajdonképpen ez adja a jogot, hogy e területről a szó érdemi tartalmának megfelelően ma mér valóban "vonzásterületként" lehet beszélni. A tanulói bázistelepüléseink változásának erre az áttekintésére azért volt szükség, mert az Iskola tanulói eredményes szereplésében benne testesedik a bázis általános iskolák előzetes munkája is. Az Ilyen rendkívül szórt bázisról érkező iskolaközösség, mint pl. az 1967/68. tanévi volt, nem könnyen hozható közel egy szintre, s nem könnyű ezzel a sok iskolával a szükséges nevelői-együttműködési kapcsolatot sem tartani. Jelentős körülmény számunkra az is, de ez munkánk nehézségeinek növekedése irányába hat, hogy olyan területtel is bővült bázisterületünk /Tiszafüredi járás/, ahol az általános iskolai pedagógus ellátottság nem megfelelő szintű.