Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 3k pán a továbbtanulók kedvéért fenntartani. /Ezt a "luxust" persze a gimnázium esotében nyugodtan megengedjük magunknak még ma is. A szerző megjegyzése./ Hasznosabb, ha a különböző mezőgazdasági szakaiakra "ráfejelik'' a növényvédő szakot, a növényvédelmi ismeretüket. Érthető az is, ha a »zovetkezetek inkább saját tagjaikat, vagy azok gyerekeit képeztetik. Őket jobban ismerik, alkalmasságukról jobban meggyőződhettek, s nem utolsó sorban biztosabban számíthatnak arra, hagy az iskola elvégzése után visszatérnek hozzájuk." /ik;V Az interjú sorozatra - mint legilletékesebb - Nagy Bálint, a MÉM Növényvédelmi i'őosz tályának vezetője tett koronát: "A növényvédelem országosan kb. hatezer szakmunkást igényel, de HZ említett iskolatípus ezoh nem tud segíteni. Megszüntetése azért került napirendre, mert kiderült, a ráfordított anyagi és egyéb eszközök nj.uosenek arányban azzal, amit ezek az iskolák adnak a társadalomnak. /Lásd: /133/« A"? itt megfogalmazottakkal e sorok teljes szinkronban vannak. - A szerző megjegyzése./ Az itt érettségizettek közül kevesen helyezkedtek el a szakmájukban, de a?.ck a kevesek sem maradtak hosszabb ideig a helyükön. Ebben a szakmában át kell torai az MfH-szexKi képzésre. ^ szakmunkás tamil ók két évig növénytermesztést, egy évig növényvédelmi Ismereteket tanulnak. A szakközépiskolában, nem tanultak .növénytermesztést, sokszor nem ismerték kellőképpen a növényeket, éneikül pedig a védekezés sem lehet teljes értékű. Amig a felsőfokú oktatásra egyre inkább a specializál ódás jellemző; a szakmunkásképzésben ellentétes irányú folyamat játszódik le. A jelenlegi helyzetben egyre több dologhoz kell értenie annak, aki jó munkát akar végezni a mezőgazdaságban. A növényvédő szakma túlságosan szükkörü volt, nem felelt meg a jelenlegi igényeknek, ezért kell a szakközépiskolát megszüntetni. !• /ikS/ Kidőlt tehát véglegesen a növényvédő-gépész szakközépiskola sorsa. Sajnos az a szakközépiskola szűnt meg a kettő közül az iskolában, amelynek az adott időpontban tárgyi - de főleg - személyi feltételei sokkal inkább biztosítottak voltak mint a másiké. Az viszont örvendetes tény, hogy a közgazdasági szakközépiskola sokkal stabilabb változatú szakközépiskolának bizonyult, amely napjainkig is - egy uj, korszerűbb tanterv kialakításán kivül - egyéb változásoknak n» sem néz elébe, A következő évekre hárult az iskolatípus fokozatos kifutása feltételei biztosításának nem éppen problémamentes s nem is hálás feladata, s ezekben az években ezzel egyidejűleg futott fel a közgazdasági szakközépiskola két párhuzamos osztállyal, /l9. ábra/ Az utolsó növényvédő-gépész szakközépiskolai osztály 197l/72-ben végzett az iskolában, így 1972. november 21-én, amikor az ország valamennyi középiskolájában az oktatáspolitikai párthatározat volt a nevelési értekezlet tárgya, már a megszüntetés összes konklúzióin Is tul« emelkedve lehetett értékelést adni az iskola történetének erről a szakaszáról. "A növényvédő-gépész szakközépiskola, mint régi tipusu szakközépiskola, létével együtt egy bizonytalansági korszakot is hozott az iskola életébe." /lk$/ Bármennyire megkedvelte is az egész tantestület ezt az iskolatípust - köztük éppen a «tarok irója is - az utólagos fejlemények alapján azt kell mondanunk, az iskola történetének olyan "kitérője" volt, ami a másik két iskolatípus érdemi fejlesztését fékezte, ami odavezetett, hogy iskolánk a közgazdasági szakközépiskolai oktatás személyi feltételeinek, a közismereti oktatás tárgyi foltételeinek fejlesztésében elmaradt a megyei átlaghoz képest, /l50/ Ras tükrösBŐdött azokban a sorokban is, amit a Szolnok Megyei Néplap közölt 1969» augusztusában, mikor bemutatta a megye uj középiskolai igazgatóit: "Legfontosabb feladatomnak a munka- és a tantervi fegyelem további szilárdítását, a módszertani kultur* emelését tartom. Föltétlenül szükséges a munka tárgyi feitet«leinek ja-