Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

-loft kiadvány igy exponálja a kor legnagyobb közoktatáspolitikai ellentmondását: "A kettős feladati az iskoláztatás kereteinek szélesítése és a színvonal egyidejű emelése nagy teherpróba elé állítja az oktatásügy és a pedagógiai dolgozóit. A mennyiségi fejlesztési programot azonban a minőség színvonalának egyidejű emelése mellett szeretnénk megoldani. A színvonal emelésének pedig ugyancsak megvannak a maga tárgyi és személyi feltételei. Kérdés, hogy a kettős programot meg lehet-e egyszerre valósítani? Pontosabban két rossz között választhatunk. A között, hogy tanulni vágyó fiatalokat elutasítunk az iskolából és a között, hogy az iskolai munka feltételei átmenetileg stagnálnak vagy éppen romlanak. A bölcs oktatáspolitikai álláspont alighanem az, ha a két rossz közül a kisebbet, az utóbbit választjuk." /55/ Ilyen irányelvek és állásfoglalások után nem csodálkozhatunk azon, hogy az iskola vezetése szinte azonnal a szakközépiskolai tanulók számának növelése érdekében tett intézkedéseket. Ehhez az is kedvező feltétel volt éppen ekkor, hogy a Városi Tanács VB 1962. december 20-i ülésén a megüresedett városi MNB—fiók épületét az önerőből tett erőfeszítések méltányolásaként kiutalta lánykollégiumi célra. Az átalakítás költségeit pedig az MTVB Művelődésügyi Osztálya azonnal vállalta. Abban, hogy most rendkívül támogató volt a MTVB Művelődésügyi Osztály állásfoglalása /mlg 1959-ben nem kaptuk meg a szükséges támogatást/, a legjelentősebb szerepet éppen az MSZMP •VIII. Kongresszusa játszotta, de lényeges meghatározó volt a Kunhegyes! Járási Tanács igénye is. /Lásd: 311/ A bővítés legtermészetesebbnek látszó módja, a növényvédő-gépész szakközépiskolai osztály párhuzamosításának gondolata fel sem merül. Alighanem azzal lehet ezt magyarázni, hogy az éppen megindult osztály is elég sok gondot okoz, amint arra az igazgató 1962. december 20-án készült jelentése utal /56/./A heti 2 nap gyakorlás nem hozza a kívánt eredményt, annál inkább a tanulmányi visszaesést, a termelőszövetkezetekben túlságosan csak a közvetlen munkavégzés a fontos, gyenge tanulmányi eredmény stb./ Sajnos ugyanilyenek a gondok a gimnáziumi mezőgazdasági 5+1-es osztályokkal is /amint az a gimnáziumi tantervi vitával kapcsolatos értekezleten is kifejtést nyert/, igy az uj szakközépiskolára vonatkozó igazgatói javaslatban ez is az érvek egyike. Ari Sándor igazgató 1962. december 22-én kelt felterjesztésében ezt irja: "Irodai /gyors-gépiró/ szakiskolai osztály megnyitását tervezőm." /57/ Javaslata indoklásaként hozza fel az iskola további lányosodását, azt is, hogy az ő számukra különösen nehéz megfelelő gyakorlati foglalkozást tervezni, s a termelőszövetkezetek képtelenek is uj csoportot már fogadni. "Kisújszállás város és a Kunhegyes! járás területén igen sok lánytanuló szívesen jelentkezne ilyen szakiskolába, de Szolnokra nem tudnak bejárni vagy felvételt sem nyernek." /58/ Ezen indoklás olvasása nyomán nyilvánvaló, hogy az iskola igazgatóját javaslata megtételében a /3l/ alatt emiitett más célból küldött vb-határozat sorai no meg minden bizonnyal fiatalkori szolnoki kereskedelmis tanári munkásságának szubjektiv emlékei is befolyásolták. Mivel egyelőre válasz a felterjesztésre nem érkezik, az igazgató 1963, május 30-án egy másik javaslattal is él autószerelő szakközépiskola létesítésével kapcsolatban a KPM Vezérigazgatóságához /a gondolatot a második éve létező autószerelő gyakorlati foglalkozás adja/./59/ Erre azonban nagyon is hamar megérkezik a "lehütő" és túlzottan is visszautasító' nemleges válasz. Elfogadják viszont - legalább is távlatilag - a közgazdasági szakközépiskola létrehozásának gondolatát.