Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Csépa lakóit mindig foglalkoztatta Településük kiabkulása, neve, nevének jejenrése^ Csépa kialakulásával kapcsolatban a szájhagyomány a XVIII. század eleji állapotikig tekint vissza, és a falu újjáalakulásának történetét többnyire helyesen őrzi. A község nevének jelentésére'! azt tudják,hogy a szláv Szfyepán (István) szóból származik. Ez meg is felel a valóságnak, amit Kálmán Béla megállapítása bizonyít, miszerint a Csép, Csépa_, Csépka szavak az István régies Csépán-Csépány változatából alakultak ki. A község neve tehát István jelent. Pókaháza nevének jelentéséről a hagyomány nem emlékezik meg. Ez a 12) régi település magyarul Pálháza. Csépa nevének eredetéről az idősebbek azt beszélik,hogy azért hivják Csipának - még ma is sokan igy nevezik a falut -, mert régen környékén sok piócát szedtek és tavai, vizei mellett, nagy mocsaraiban rengeteg szúnyog tanyázott, s innen ragadt a községre a Csipa név, amely az úrias kiejtésben lett Csépa. Hasonló okkeresó'magyarázat született a régi Csipsár - település (madülö név) nevével kapcsolatban is. Ez a halgban gazdag, sáros, mocsaras vizállásos hely szintén a szúnyogok és piócák csipéséró'l nyerte elnevezését. Pókaháza nevét pedig legelőin található számtalan pók lyuk ka! (pókok háza) 13) hozzák kapcsolatban a község Idősebb lakói. A hagyomány megszólaltatása után nézzük ismét, mit tárnak elénk későbbi forrásaink Csépa bjrtokosaiyal kapcsolatban. 1545-ben 19 portás falu volt Csépa, ahol kb. 110-120 lélek lakott. A birtokosok között ekkor is ott találtuk Móricz Pétert, de csak egy portával rendelkezett. 1 porta tulajdonosa volt Horváth István is. A település leggazdagabb ura ekkorra Barát Balázs lett. (Valószinü a Csépa család birtokát örököl,14) te.) ' 1561-re a tulajdonosokat illetően csak az a kis változás következett be, hogy Horváth István halála után feleségéé lett birtoka. A falu portáinak száma azonban jelentősen megfogyatkozott. A Horváth és a_Móricz család megtartotta ugyan az l-l portát, de Barát Balázsnak csak 14 portája került összeirásra. 1578-ban már a község egyedüli földesurának Móricz Lőrincet_ emiitették. Lehetséges, hogy a többiek portái elnéptelenedtek, esetleg Móricz tobjdona -35-