Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

A község önkormányzati szervezetét rekonstruálni tudtuk. A nemesi közö ség (communitás) legfontosabb szerve a közg^ü_lés_volt. Ez a rendeleteket hozott, szabályokat módosított. A közbirtokosság egyetemét érintő gazdasági és közbiztonsági ügyekben döntött. 1787-ben pl. többek között az alábbi intézke211 déseket hozta: Ezen nemes helységben csak egyetlen Kocsma lészen, senkinek ezen kívül sem bort, sem pálinkát, sem pedig sert száz arany büntetés alatt szabad nem lészen mérni (1 ,)pont. Egy közönséges Bolt föl állíttatik, mely a Kocsmával és a Halászattal meg a Mészárszékekkel árendába adatik (2., 10.pont). A fenti Regálé Beneficumokból mindenki birtoka arányában igazságosan részesüljön (5. pont). A Legelő Mezőt mindenki csak birtoka nagysága szerint legelterhetifó. pont). A leirtak áthágóit és a közjó bontóit büntetjük. Kisebb bűnt mi, nagycobat a Nemes Vármegye birája (4. pont). A közgyűlésen minden nemes egyenlő joggal bírt. Itt választották az önkormányzat e[ó1járóságár. Nemes-Csépa Helység Tanácsát, Az elöljáróság tagjai az esküdtek, vezetője, egyben az egész önkormányzat feje, a hadnagy volt. A tanács tagjait évente választották. Ez a választási rendszer lehetetlenné tette, hogy akik nem bizonyultak népszerűeknek több éven át viseljék tisztségüket. A nemesek közül bárki esküdt vagy hadnagy lehetett, akit a közösség jelölt és elfogadott. A legfontosabb tisztségeket, ha nem is a legvagyonosabb, de általában a módosabb gazdák töltötték be. A hadnagyok vagyoni állapotáról tájé212) koztatnak a következő adatok : 1731-ben Nagy Ferenc 12 hold föld 1749-ben Varjasy András 31 hold föld 1753-ban Horpátsy Mihály 17 hold föld 1758-ban Sárközy Antal 17 hold föld 1711 -ben Kanyó András 23 hold föld 1788-ban Csernus Mátyás 67 hold föld A falu közigazgatási, biráskodási, gazdasági és kulturális ügyeinek a közösség törvényei szerinti vezetése a nemesi tanács feladata volt. A Com-93-