Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

indult a hivatalos községi élet. Ezt faként az urasági taxa adminisztrálása s az állami közadók és a püspöki tized behajtása tette szükségessé. Ettól kezdve az elöljáróságok élére a bírót már nem a falvak népe, hanem a földesúr jelölte. A jegy192) zőt és az esküdteket a községek továbbra is maguk választották. Az önkormányzat csorbát szenvedett, de a falvak életét egészen a Mária Terézia-féle urbárium bevezetéséig, a szabad taxás világ aldH

v

"...a helyi birák uramék, mindannyiunk 193) nagy megelégedésével, nagy irányitősi szabadságban vezették". Az államot az adó befolyásán, a földesurat a taxa befizetésént tut, más nemigen érdekelte. A szabad életnek azonban mindhárom községben véget vetett az országos úrbérrendezés. Ettól kezdve sokasodtak a bajok. Kürtön pl. az urbárium bevezetésével a lakosság évente kétszeresénél is több jövedelmet szolgáltatott a földesúrnak / 194) mint előtte taxaként fizetett. A falvak gazdálkodósában a földesúr egyre érdekeltebbé vált, ami a községi élet eddigi irányitására is kihatott. A birői hatáskör fokozatosan csökkent, a földesúri befolyás pedig növekedett. Az uraság igénybe vette a bírót és e lói járótársa it a saját gazdasági céljaira is. Ezt annál is inkább megtehette, mert a bíró saját jobbágya vagy zsellére volt. Lassanként a jobbágybiró a földesúr gazdasági kiszolgálója lett. Ez kitűnik egy 1830-ból fennmaradt bírói eskürész létből is: "...méltóságos földesuraság érdemes tisztjei által kineveztetvén ...minden adót szolgálatot lakótársaim között igazságosan, 195) kinek-kinek értékéhez képest osztok fel..." Szörnyű teher volt ez a biró és társai vállán. A szolgálatok közül csak a robotfelosztás is mennyi vitára adhatott alkalmat. Pl. hogy hány ffel-vagy negyedtelkes javára volt irandó egy egész telek után járó kétökrös robotteljesitmény, vagy hány nap volt elszámolandó rossz időjárás esetén a jobbágynak stb. A birok két malomkő között őrlődtek. Hol az uraság, hol a jobbágyság érdekével találták magukat szemben. Ráadásul még a közhatalom is őket szorongatta az adok behajtásáért. A birói hatáskör csökkenése és általakulása a falusi önkormányzat válságát fejezte ki. De még 1770-ben is nagy tekintélynek számított a biró tisztség. Valamennyi gazda nagy szeretettel viselte a "kuratos főbíró, a több196) szőrös kuratos főbíró vagy a többszörös nagyhatalmú kuratos főbíró.." cimet. -87-