Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Az elmondottakból láthatjuk,hogy az Also-Tiszazug szegényedő' népe számára miért lett annyira jelentós a szóló', mely a XIX. század közepén a mUvelés alatt álló területnek már kb. 1/7 (Csépán 1/5) részét foglalta el. A szóló'terület növekedésében 1851-ig bekövetkezett változást az alábbi táblázat szemlélteti : összterület Szántó Rét Legeló' Szóló' (katasztrális holdban) Csépa 4955 1205 100 2410 340 Tiszakürt 8836 2123 1260 4750 513 Sas 5220 768 3403 841 213 Szelevény 16119 6030 5208 3323 141 Ug 4212 480 1371 2100 33 A XVIII. század második felében terjedt el a dohány, a k_ukorica és burgony_a_ termelése. Az 1776-ban készült Litzer-féle térkép a Csipsár- és Vadasparton dohá168^ nyosok házait tünteti föl. A kukoricára és krumplira vonatkozó első adatok egyben arról is tanúskodnak,hogy hol szoritottak maguknak először helyet a határban. Az 1797-ből származó egyik szerződés a vetemények között emliti a kukoricát. Kezdetben a kertek növénye lehetett, 1801-ben a csépai Pap-földjén már az ugarban (találtuk, ahol fokozatosan egyre nagyobb területet kapott. Burgonyával jóval később, csak 1841-ben mint a szőlő köztes növényével találkoztunk. Bizonyára, már korábban is a falusi kertek, veteményesek tartozéka volt. Ezeknél a terményeknél még a XIX. század elején is fontosabbnak számított a káposzta és a dinnye, valamint a ruházat alapanyagául szolgáló kender. Az 1770-es évekből származó iratok gyakran emiitik a nyomáson kivül álló K

e

_

n

f'®

r

jr2-J?l!l

n

^£"L®LÜ5~ poszta-földekeK Ezek leginkább a szántók végeiben a homokosabb helyeket foglalták el ,

171

) A növénytermesztés mellett a lakosság gazdálkodásában és táplálkozásában nagy szerepet játszott az állattenyésztésís. Az alábbi táblázat hü képet ad ararról, milyen volt a betelepülés első évtizedében a iakosság óUa^álJojn^nyaés . 172) igaereje: -80-