Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

időben templomos hely volt Csépa, Sas Kürt, Ság. Az egyházi élet jelentősebb nyomaival azonban csak később, a reformációval kapcsolatban találkoztunk. Kürtön 1566 táján fértek át az uj vallásra (református). Ekkorra már templomuk is épült. 1587-ben pedig már anyaegyházként szerepelt a község s lelkésze is volt. Az 1674, évi Pongrácz - féle térkép, mely alighanem még korábbi időből származik, o Tisza72) zugban csak Földvár, Kunszentmárton és Kürt protestáns templomait tüntette fel. A reformáció azonban eljutott más településekbe is. 1664-ben pl. Szelevényre ordi73) nált az egyházkerület ideiglenesen prédikátort (Szentandrási Pál) . Sassal kapcsolatban csak 1693-ból van adatunk, de ez már mint fennálló egyházat emliti, melynek 74) lelkésze is volt. A reformációval egyudejüleg sok helyen megkezdődött az oktatás, de iskolák felállitására csak a reformáció központjaiban került sor. A falvakba bizonyára csak prédikátoraik jutottak el, azok tanították a lakosságot. A török hódoltság alatt az élet minden területén egységes falu egységesen tért át a reformációra is. A hódoltság viszonttagsaga.it túlélt falvak vallásukat megkatartották, só't egészen napjainkig elsősorban protestánsok maradtak (Sas, Kürt). Az elpusztult községeket pedig főként katolikusok telepitették be, s ma is többségben azok lakják (Csépa, Szele vény, Ug). -52-