Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)
szedó' Körtró'I 64, Sasról 16, Ugrói ;5 bárányt kö/erelt. 1575-ben Kürtön 66) 4700 akcsét szedett a török szavarmarhák után. A lakosság szivesebben foglalkozott állattenyésztéssel, amely bujkáló életének jobban megfelelt, s területben sem volt hiány. Az állatokból jutott kereskedelmi célra is. A különböző'szolgáltatásokat, bérleteket az allatokért kapott pénzből fizették. A görög kereskedők révén a török birodalom felé folyt némi áruforgalom. A mezőgazdasági termelés visszafejlödése maga után vonta a lakosság gyűjtögető életformához való közeledését. A vidék lakói már a török kor előtt is nagy hasznát vették a halászatnak., amelyhez megvoltak a kedvező természeti adottságok. A hódoltság idején a legbiztosabb és talán a legjelentősebb gazdálkodási formává vált. A török adókivetés is gyakran elsőként erre irányult. De elterjedt a rákászat, a madarászat, sót a súlyom, a gyékény-, és nádbendő, a bengyele gyűjtögetése is. A mezőgazdaságot mindenütt háziipari tevékenység egészitette ki. Ez is igen kezdetleges volt, s hosszú évtizedek alatt semmit sem fejlődött. Szerszómaikat, felszereléseiket és ruházatuk nagy részét a falvak lakói saját maguk állitották elő. A hiányzó iparcikkekeket a nagyritkán arra vetődő görög kereskedőktől próbálták beszerezni. A kereskedelem a XVII. század végére annyira leromlott, hogy az egész Szolnok megyében alig találunk ada'ct a kereskedelemre és áruforgalomra. Az elnéptelenedett, megritkult területekre, érthetően, nem szívesen jártak a kereskedők. Csak a karlócai békekötés urán merészkedtek újra e vidék felé. A hódoltsági nép teljesen magára volt utalva, és a korlátozott háziipari tevékenységgel nem tudta szükségleteit kielégíteni. Az Ipari termelés egyre szomorúbb helyzetbe jutott. A demográfiai viszonyokat vizsgálva még jobban megérthetjük a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelmi élet nagymérvű hanyatlását és visszafejlődését. A hódoltság kezdetén 33 falu volt a Tiszazugban. A terület népesedési viszonyai nem tértek el lényegesen az Alföld más folyó menti tájainak népesedési viszonyaitól. A török idők alatt azonban a Tiszazug a legtöbbet szenvedett területek sorsában osztozott, s a felszabadító harcok végére csaknem teljes lakossága elpusztult vagy elbujdosott. Messze a környéken egyedül csak Kürtön volt élet. -49-