Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

CSÉPA KIALAKULÁSA. ÉLETE A TÖRÖK KORBAN ÉS A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEJÉN 1 . A_fahjJ<jaJakj^ása Jis_bij[tp^ Már csaknem hat évszázad múlt el aztóta, hogy napvilágot látott az az írásos dokumentem, amely először emliti a község nevét. Az irat a garamszentbenedeki pátság, sági birtokával kapcsolatos per anyagából maradt fenn, 1406-ból. A pöriratban Csépa csak családnévként fordul eló' (Chepha). Az alsó-tiszazugi Ság határait elfoglaló szomszédos birtokosok között sorolta föi Deák Balázs Chepha Jánost és Lászlót, amikor azok földfoglalásai ellen tiltakozott Külső-Szolnok vármegyénél. Egy másik alig néhány hónappal késóobi keltezésű okirat már azt tudatja velünk,hogy j^4J^-b^jiJZhe£ha a Chepha család birtokában levó'possessió_ 2) (falu) volt. Ez az év azonban nem tekinthető'a község születési dátumának, Az emiitett adatokból láthatjuk, hogy Csépa 1406-nál korábban keletkezett, só't lehetséges, hogy mint müveit birtok vagy név nélküli kisebb település már jóval régebben is fennállott. Forrásaink a XV. század második negyedétói már elgé gyakran megemlékeznek a faluról. 1423. és 1426. évi adat szerint továbbra is a Csépa család bir3) tokolta. 1437-ban a család uj örökösei, Csépa_ L&zló_és_Balázs kezére került 4) *~ a település. A fenti néhény adat alapján elfogadhatónak véljük azt az elképzelést, hogy a község nevét a Csépa csajádtól, mint birtokosától nyerte^ Hogy mikor és hogyan kerUlt a terület a Csépák kezére - sajnos - nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy a falu mai határának csak keleti fele volt a családé, ill. tartozott az akkori Csépához. A határ nyugati részét egy másik település - a már emiitett Pokah foglalta el. -33-