Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

pórt a felszabadított területeken kezdettől fogva szoros kapcsolatot teremtett a munkásosztály és a szegényparasztság tömegeivel, és ezekre támaszkodva irányitó befolyást gyakorolt a demokratikus átalakulás megvalósítására. Vezetésével 1944. december 2-án a legálissá vált antifasiszta pártok és szervezetek képviselői létrehozták Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Ezt követően a felszabadított országrészeken egymás után alakultak meg az MNFF helyi szervei, a Nemzeti Bizottságok, Csépán még az Ideiglenes Kormány 1944. december 21-i megalakulása előtf a Tanácsköztársaság öntevékeny veteránjai és a német megszálláskor illegalitásba kényszerült szociáldemokrata-, kisgazda- és nemzeti parasztpárt legkiválóbb tagjai hozzákezdtek az uj élet megindításához. Még a helyi pártszervezetek újra alakulása előtt "koalicióra" léptek, és a falu életének vezetésére létrehoztak egy 16 tagú bizottságot. (Bár még nem így nevezték, de tekinthetjük községünk első Nemzeti Bizottságának.) December első felében ez a népi politikai szervezet a régi képviselőtestület szerepének betöltésére Községi Tanácsot választott. December ló-án azonban a Kunszentmártonban székelő szovjet parancsnokság az uj szervezet munkájának megkezdését nem engedélyezte, A község ügyeinek intézését továbbra is a volt tisztviselőkor, elöljáróság és képviselőtestület itt maradott tagjaira bízta. A képviselőtestület december 30-án meg is tartotta első közgyűlését. Ezen jelen volt a főbíró mint elnök, a plébános, a közgyám, a községi irnok és 16 testületi tag (a 30-ból). Az elnök felszólította a testületet régi munkájának folytatására, a község 12) közigazgatási ügyeinek intézésével pedig Zentay László írnokot bízta meg. 1945. január, február hónapokban megalakult Csépán a kommunista párt, a kisgazda- és a szociáldemokrata párt helyi szervezete. E pártok képviselőiből pedig hamarosan létrejött a hivatalos Nemz«ti Bizot

tság. Elnökévé Mátyus Leót 13) választották. Ez a bizottság indította meg végérvényesen a falu életét és munkáját. Kezdetben államhatalmi funkciókat gyakorolt, utána pedig véleményező és ellenőrző szerv lett. 1945. március 5-én alakult meg a tagjai által kijelölt képviselőkből a község 30 tagú uj képviselőtestülete. A testületben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. ME. számú rendelete szerint az egyes pártok és a falu társadalmának minden rétege képviseletet kapott. A közigazgatási ügyek - 257-