Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

1949-ig. Főszervei voltak : a közgyűlés és a választmányi gyűlés, vezetői pedig : az elnök, a hegybíró és a választmány? tagok. A Hegyközség ügyelt a Szőlő rendjére, választotta a hegyőröket s megáliapitotta bérüket, intézte a permetezóanyagok beszerzését, jelentette a szőlő- és gyümölcsbetegségeket, segített a bor- és gyümölcsértékesítésben. Szervezeti élete nagyban hasonlitotta közbirtokosságéhoz, mivel tagjai egyben közbirtokossági tagok is voltak. (SzÁL. Uo.) 82) CEL. HD. I. 99.0. 83) M. Néprajzi Múzeum. Adattár. Fayol-rendszerü összeírás. Csépa. 84) Scheftsik Gy : i.m. 164.0. 85) M. Néprajzi M. Uo. 86) Nemes-Csépa község határbeli közbirtokosságának szervezési alapszabályai Mátyus Gábor csépai lakosnál találhatók. 87) SzAL. Csépai Közbirtokosság és Legeltető T. jegyzőkönyve. 1920. 229.0. 88) Szállási S. : i.m. 31 .o. , SZÁL. Uo. 1917. 89) SzÁL. U.o. 90) 1928-ban egy egész legeiő után a szájbér 6 pengő, 0 90 századon alulinak 7, legelővel nem rendelkezőnek pedig 9 pengő voit. 1944-ben ujabb fizetési rendszer alakult ki, ekkor 1 egész legelő után 30 pengő, 0,5-1 legelőegységig 35, 0,5-0 között pedig 40 pengő járt. A Tanácsköztársaság idején, valamint 1947-től minden csépai lakos egységes legeltetési dijat fizetett. (SzAL. Csépa? Közbirtokosság és Legeltető T. jegyzőkönyve.) 91) SzÁL. Uo. : CPEL. Egyházi számadások. l-258.o. 92) SzÁL. Uo. 93) Uo. 94) Uo. 95) Uo. 96) Népszámlálási adatok :, SzAL. Községi adattár : i.m. 97) SzÁL. Uo. 98) Albert F. : i.m., Mezőgazdaság? statisztika (1895) : i.m. 99) Népszámlálási adatok. 1900. - 243-