Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

1920-ban 1930-ban 1941-ben Házak száma 784 966 992 10 házra jutott 43 37 (A-Tiszazugban : 41 33 (A-Tiszazugban : 4C Nagyon lassan változott azonban az épületek alapanyaga, térfogata és 191) berendezése Csépán : 1920-ban kőfalu ház : 1930-ban 1930-ban cseréptetői» 1930-ban kóalapu

1 3, 173 (22 %) 405 (42%) 13 (1,6%) 51 (5,3%) Az ásott kutak vizének egészségtelen volta arra késztette a községet, hogy szorgalmazza az artézi kutak fúrását, 1919-ben elkészült Csépa második (a szeszfőzdénél), 1936-ban pedig harmadik (a Fertőn) ártérzi kutatja. A község továbbra is körorvosi székhely volt, de a falu lakosságának jelentős része nem tudta igénybe venni az orvosta nagy költségek miatt. Sok áldozatot követelt ezután is a tüdővész, a torokgyik és a himlő. 1900-1920 között 286-ban haltak meg tüdővészben és 195-en 192) tödőgyuNádasban. A gyermekhalandóság csak nagyon lassan javult. Az 1930-as 193) években az elhalálozottak 47-48 %-a még hat éven aluli volt. A lakosság kor szerinti megoszlása : 194) 6 évig 6-10 évig° 11-14 évig 15-19 évig 20-39 évig 40-59 évig 60-on felül 600 lakos 18 5 % 431 lakos 13,3% 229 lakos 7,0 % 316 lakos 9,7% 802 lakos 25,3% 628 lakos 19,3% 233 lakos 7,2 % L

9

iP^eí2J?.5_70Jakos) 434 lakos 12,1 % 308 lakos 8,0% 233 lakos 6,8% 323 lakos 9,1 % 949 lakos 26,6% 740 lakos 20,7% 383 lakos 10,7% -223-