Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)
2. Aj^vj^doj]ás^^aj^Ar^ád-J<or -20Az őskor után a Tiszazugba is eljutottak a népvándorláskor hullámai. I.u. az első században a Dunától keletre esó' területeket a s3° r JJl a j!í?_l?í'J£'i '®P r él< e '/ szolgává téve az alföldi szkíták dákokkal és keltákkal kevert maradékát. A törzsszövetségben élő szarmaták nomád életmódjuknak megfelelően uj területeket meg zsákmányt keresve jutottak el az Alföldre. Hódításuk után lassan felhagytak a nomád állattartással. 50) Erről vallanak a harmadik századi félig földbe vájt kunyhóik és gabonás vermeik. A község területén a következő'szarmatakori leletek kerültek eló': 1 . Csépa belterületén gyöngyök, edények, karperec. 2. Czompódháton edénytöredékek. 53) 54) 3. Pókaházán edény. Csipsárpart ll-ön és lll-on cserepek. A szarmaták a hunok hóditása után (401-411) - azok uralmát elismerve - alföldi szállásaikon átélték a hun korszakot. A hunok bukása után a Tiszától keletre fekvó' területek a 9^jidajjjf|nTrán törzsek hatalma alá jutottak. Ezek uralmat a keletről be tör ó'avarok (567) mintegy 250 éves hatalma követte. Az avar lovas-nomád nép törzsszövetségének egyik súlypontja Szentes környéke lett. Erról tanúskodnak a Szentes-vidéki nagy avar temetők. A 700-as évek hosszú háborúi alatt (Bizánccal, kazárokkal) meggyengült, az osztálytársadalom kifejlődéséig nem jutó avarok hatalmát a frankok hadjáratai és a bolgárok rámasdásai 803-ra a Tisza-vidéken is megtörték. Az avar törzsszövetség összeomlása után a Dunától keletre eső területek bolgár befolyás alá kerültek. A Tisza-vidéki avarok nagy tömegekben megmaradtak és a bolgárszlávokkal együtt összetevői lettek majd a honfoglaló magyar etnikumnak . Csépáról az alábbi avarkori emlékek maradtak fent: 1. A község belterületéről köpüs nyílhegy, kardok, szijvég, csarkarika, veret (Oberna F.udvar) : orsógombok (Evangélikus egyh. beiteké). 2. Czompódról orsógombok, bronz karperec és töredékek.
