Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

A KAPITALIZMUS ELSŐ FÉL ÉVSZÁZADA (1848-1914) 1 . A kapitalista viszonyjok kialakulása és fejlődése Az 1848. évi forradalom törvényei, melyek biztosították a nemzeti függetlenséget, jobbágyfelszabadítást, az egyházi tizsd eltörlését, a közteherviselést, megnyitották a polgári fejlődés szakaszát Magyarországon. A forradalom a joobágyság számára meghozta a szabadsagot. A felszabadulással azonban a feudális birtokosok és jobbágyok osztályharca még nem zárult le. A felszabadítás lényeges hiányain tul a földesúr és jobbágy kapcsolata oly sokrétűen kuszálódott össze a feudalizmusban,hogy azt né2) hány soros törvénnyel nem lehetett a valóságban teljesen felbontani. Az 1848-as törvények nem tették az egész parasztságot földjének tulajdonosává, a valóságban csak az úrbéres jobbágy és zsellér szabadult fel. A majorsági zsellérek és jobbágyok nem jutottak a föld birtokába.A jobbágyteleknek a volt jobbágy lett tulajdonosa, a majorsági földek azonban az uraság kezében maradtak. A prasztság, amikor azt tapasztalta,hogy nem úrbéres földjei nem szabadultak meg a szolgáltatásoktól, harcba szállt a feudalizmus maradványainak teljes felszámolásáért, általában a szabad paraszti földbirtok kiterjesztéséért. A mozgalmak hatására a forradalmi kormányok 1848-49-ben törvényeket és törvénytervezeteket dolgoztak ki a fennmaradt feudális viszonyok további megszüntetésére, igy a majorsági 3) zsellérek állami kártérítéssel történő felszabadítására is. A majorsági zsellérekre vonatkozó tervezetből azonban nem lett törvény, maga a tervezet is már megkésve született ahhoz, hogy a magyar jobbágyfelszabadítás - 149-