Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

60) Fodor : Jászság életrajza. Bp.1942. 61) Soós Imre : A jobbagyföld helyzete a Szolnoki Tiszatájon. Szolnok. 1958. 4. és 39.o. 62) Pesty Frigyes: Helységnévtár. 1864. Bp.MV. Múzeum.Kézirat. 63) Tóth D.: Tiszakürt. 34.i. : OL. 9655. Reg.

dec .Csongrád m. 64) A váci püspöknek a felügyelőjéhez irott, a Kecskeméti levéltárban található levele szerint már a XV. században homoki szóló' volt a kürti mai "öregszóló". (FayolrendszerU összeírás. Tiszakürt. Bp.Néprajzi Múzeum. Ajattór.) 65) Tiszasas legrégibb múltjáról egy 1759. aug.lO-i jegyzőkönyv, és az akkori tanúvallomások emlékeznek meg. Ugyanezen jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a török világ alatt mindig lakták a községet, csak mintegy 3 évig húzódott a lakosság Újfaluba, ahonnan kijártak szőleiket művelni. (Fayol-összeírás. Tiszasas. Bp.Néprajzi Múzeum Adattár). 66) Tóth D.: Tiszakürt. 34.o. 67) A lakosság törökkori lélekszámának kiszámitására Győrffy István megállapítása alapján használtuk a 6-os kulcsszámot: Dél-Bihar népesedési viszonyai, Bp. 1915.272.o. Mások is indokoltnak tartják a ó-os számot. 68) Csépát 1551-ben, a mintegy 150-160 lelket számláló községet Kys nevű bíró vezette. 1561-ben is az akkori biró irányításával fizették meg a tizedet. (OL. 9655. Reg.

dec. Csongrád m.) 1562-ben a kürti biró Burai Gergely volt. (Tóth D.: Tiszakürt.34.o.) A XVII. század elejétől a környék falvai már bérelték a tizedet egészen fennmaradásukig. Erre vonatkozóan 1614-től Kürt és Csépa, 1643-tól pedig már Sas, Szelevény, Halász esetében is biztos adataink vannak. (OL. U et C 62-63. fol.90) a: Tóth D.: Tiszakürt. 35.o. Kandra-Kabos : i.m.) - 130-