Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)
szabad tűznél a kemencében. (Szabadkéményes házak.) A konyha fontos tartozéka volt a rézüst és a vasfazék (bogrács) is. Viselet. A férfiak hajukat nem engedték lenyíratni, sőt a korosabbak egészen vállukon alul érve, többnyire hátrafésülve hordták. A nőknek kontyuk volt, s mindig főkötőben jártak. A lányok pántlikába fonták hajukat, s kendőt nem viseltek. A férfiak felsőruhája a szűr és a bunda, felöltője pedig a ködmön volt. Nadrágot csak az idősebbek némelyike hordott, a fiatalabbak és a legények mindig csak gatyában jártak. Templomba - még nyáron is - mindig szűrben és bundában mentek. Ünnepeken a nők csizmát, prémes mentét, fekete prémes fehér ködmönt és juhbŐrbŐl való készítést viseltek. A lakosság élelmezését igen szegényesnek, egyoldalúnak mondhatjuk. A termőföld kevés s nem okszerűen megmunkált volt, keveset termett. Különösen aggasztó állapotok uralkodtak aszályos időkben. Ilyenkor bengyelével (nádbél), zabkenyérrel, kukoricakásával és gyökerekkel táplálták magukat, s sokat éheztek. Kenyérsütésnél vagy tésztafélék készítésekor élesztőt nem használtak, igaz, még hirbőj sem ismerték. Nem ismerték a fehér cukrot és a kávét sem. Táplálkozásukat nagyban segítette a halászat és a vadászat. Az élelmezéssel kapcsolatban említjük még meg, hogy voltak olyan idők is, amikor szükséget nem láttak, ilyenkor vigadtak és mulattak is. El lehet róluk mondani,hogy nagyon barátságosak voltak, s egymást jobban szerették, mint utódaik. A népegészségügy az állami ellenőrzés hatása alatt és a lassan bővülő orvosi és gyógyszerellátás következtében javult. Az Alsó-Tiszazugban azonban a XIX. század első felében orvos és gyógyszertár még nem volt. A lakosság ezeket legközelebb Kunszentmártonban és Csongrádon érhette el. Igy a betegségeket a magára hagyott, tudatlan nép mindenféle babonás ráolvasással, füsttel, szenesvizzel, hamuval, vizelettel stb. igyekezett elháritani, megszüntetni. Még az is nagy eredménynek tekinthető*, hogy az 1800-as évek elejétől Csépán két bába működött. 301 ' - 120-