Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

és függetlenségünkért folytatott harcnak. Ezt azonban ugy akarta megvívni, hogy "vérrel szerzett" szabadságát és jogait ne érje bántódós. Rendi öntudatának erősödését, kiváltságaihoz való ragaszkodását címerében és pecsétjében végrehajtott változtatás is kifejezi. Ez az 1835-ben készített cimer annyiban különbözött a régitől, hogy címerpajzsa fölé - a virágdiszités helyett - a nemesi mivoltot magában is jelképező' ötágú koronát, köréje pedig az előzőnél szebb cirádát metszettek. A reformkorszakban Csépa községet újra nagy bevándorlási hullám érte. Főként az 1835-45 közötti években nyertek sokan betelepedési jogot a csépai communifástól. Ennek oka abban keresendő",hogy az ingatlanok birtoklásánál a királyi donátiót (adománylevél) a XIX. század elejétől már nem vizsgálták olyan szigorúan, sőt 1840-től a törvény szerint is elég voit a nemesi származás igazolása. Bizonyosan az erős önkormányzattal rendelkező Csépa is nagy vonzóerőt gyakorolt a jobbágyközségekben élő nemesekre, akik bevándorlását még fokozhatta a jobbagy telken dolgozó nemesség met adóztatását előíró 1836. évi XI. te. megjelenése is. - 101 -