Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

lépés volt ez, hiszen a megyei székhelyek, az állami igazgatás szervei is voltak, nem lehetett tehát megengedni, hogy kiválasztásukban kicsinyes, helyi érdekek játszák a döntő szerepet. Sajnos a járási beosztás törvényes elrendelésének elképzelését Tisza nem vette át Szapárytól, bár ennek indokai nagyon is valósak voltak. Ez nagy hiba volt, Tisza nem akarta magára haragítani a megyéket, a járási felosztást, és a székhelyek kijelölését a közgyűlésekre bízta. Elszalasztottá ezzel egyszer s mindenkorra azt a lehetőséget, hogy a járások ne csak a közigazgatás, hanem az állami hivatalok székhelyei is legyenek. A Nechrebecky által sokat emlegetett tízféle terüíetfelosztás tehát továbbra is fennmaradt. A szélsőbaloldal újságja a Nép Zászlója a területrendezésről alkotott véleményét június 17-i számában a következőkben summázta: „A megejtett kikére kites bői tehát valódi gyakorlati eredményt ne várjunk. Minden igazolt számítás nélkül lett végrehajtva, és alig fog egyebet eszközölni, mint hogy némely megyét felizgatott, lakosságát talpra állította, mintha más dolguk sem lenne." A képviselőházi tárgyalások alatt a törvényjavaslatnak igen élénk sajtóvisszhangja volt. A Pesti Napló, a kormánypárt lapja, részletesen tudósított az eseményekről. 1876. május 7-én a lap reggeli kiadásában hírt adott a kormánypárt, a Szabadelvű Párt értekezletéről. Említésre méltó, hogy a kormánypárti értekezlet elutasította a javaslatot, bár a rendezés szükségességét elismerte. Arra az esetre, ha az általános vita nem hozna eredményt a párthoz tartozó képviselők a részletkérdésekben is egyeztették a véleményüket. Sor került a Jászkun Kerületből alakítandó megyék tárgyalására is. Tisza Kálmán hangoztatta azt az óhaját, hogy a jászok és a kunok egy megye területéhez tartozzanak. Az értekezlet végül is úgy határozott, hogy állást foglalnak az önálló Kiskun megye megalakítása mellett és indítványozzák Heves megye megerősítését a jászság egy részével. A Pesti Napló beszámolója szerint élénk vita támadt megyénk székhelyének kijelölése miatt is, és a képviselők - miután megegyezni nem tudtak - a központot illetően nem hoztak határozatot. A Szabadelvű Párt értekezletén résztvevő képviselők Babies István, Babies János, Horánszky Nándor és Kovács László a határozat értelmében szólaltak fel a képviselőházban. A Pesti Napló tudósítása arról is tanúskodik, hogy a kormánypárt nem egyértelműen foglalt állást a törvényjavaslat mellett. Természetesen az ellenzéki sajtó, élesen bírálta a törvényjavaslatot. A Nép Zászlója március 25-i számában „Az új Magyarország" címmel adott hírt a készülő javaslatról. A cikk csípős hangon ír Tisza Kálmán tapogatózó tárgyalásairól. Értesülése szerint a javaslat a területrendezés első lépése, Tisza Kálmán elképzelése szerint szakaszosan valósítják meg a rendezést. A névtelen cikkíró szerint az éppen érintett megyén kívül így a többiek nem foglalkoznak a rendezéssel, s nem lesz számottevő ellenkezés. A lap arra is kitér, hogy Tisza Kálmán elképzeléseit saját pártja sem helyesli. Június 3-án „Országgyűlési napló" címmel ismét foglalkozott a Nép Zászlója a törvényjavaslattal. Éles gúnnyal jegyzi meg a képviselőházi tárgyalásról, hogy Tisza Kálmán sokszor szólalt fel, de semmit sem mondott. Keserűen állapítja meg a lap, hogy a szavazás azt eredményezte, amit máskor, a többség elfogadta a javaslatot. A képviselőház a javaslat részletes tárgyalását 1876. június i-én kezdte meg, s június 13-án fejezte be.

41 A tárgyalás legelején szerkezeti módosításra került sor, ugyanis a javaslat egyetlen pontban foglalkozott a megszűnő Jászkun Kerület területével, függetlenül attól, hogy melyik törvényhatósághoz csatolták. A képviselők ellenvetésére Tisza is elismerte a hibákat, az idő rövidségére hivatkozott, és ellenvetés nélkül elfogadta a módosító javaslatokat. így az 1. § 17., 18., és 19. pontja foglalkozik a megszűnő jászkun részekkel. A 17. pont értelmében alakul a Jászság, a Nagykunság, Heves és Külső-Szolnok Tisza balparti községeiből, valamint a Tisza jobb partján Pély községtől délre eső területekből Jász-Nagykun megye, székhelye Szolnok. Heves és Külső-Szolnok fennmaradó részeiből Heves megye alakul Eger székhellyel. A Kiskunság a Pest megyé41. A törvényjavaslat vitája megtalálható: Képv. n .VII. kötet 40