Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

kapcsán született sok, különféle Jászkun kérvényből ez a javaslat az egyetlen, ahol nem szenteltek oldalakat történelmi múltjukat dicsőítő dagályos mondatoknak. _ A javaslat ragaszkodott az adatokkal alátámasztott realitásokhoz. így történik ez abban az eset­ben is, amikor Jász megye megalakításának hatását vizsgálják a szomszéd megyékre. Az eredmény pozitív, a tervezett Jász megye nem károsítja a szomszédokat, ellenke­zőleg a Pest, illetve Heves megyéből bekebelezni kért községek helyett az érintett me­gyék nagyobb területeket kapnának cserébe. A Kerület közgyűlésének kérvénye azzal zárul, hogy a jász nép nem érdemli meg, hogy „eltemessék". Ebben a kérdésben iga­zat kell adnunk a közgyűlésnek, még ha ioo év távlatából nem is látjuk olyan sötéten egy esetleges Heves-Jász megyében a Jászság jövőjét. A javaslatban említetteket Szapáry belügyminiszter is értékelte, s érezte, hogy a Heves-Jász megye elképzelés törvénytervezetének leggyengébb pontja, hajlandóságot mutatott a változtatásra. 1874. augusztus 7-én kelt a miniszter felhívása a Kerülethez, melyben véleményt kér Jász megye megalakításának módjáról. A miniszter elképze­lése szerint Jász megye a következő részekből tevődne össze: 22 A Jászkun Kerületből: Árokszállás (Szentandrás pusztával), Jászberény, Jászapáti, Jászladány, Jászkisér, Jászalsószentgyörgy, Fényszaru, Jákóhalma, Dózsa, Mihálytelek, Jászfelsőszentgyörgy. Pest megyéből Jánoshida (Mizse pusztával), Szentlőrinckáta, Új szász, Rékas köz­ségek. Heves megyéből: Monostor (Kerekudvar pusztával), Alattyán (Mizse pusztával), Tiszasűly, Kőtelek, Besenyszög község (Szászberek, Fokoru, Szentivánszög és Homor­szög pusztákkal), Nagykörű és Szolnok (Alcsi, Derzsigát, Varsány, Szanda, Palotás­szentivány pusztáival). A megye székhelye: Jászberény. A Kerület válasza igen gyorsan, az augusztus 31-én tartott rendkívüli közgyűlésen elkészült. 23 A gyűlés összehívásának volt egy érdekes epizódja. A belügyminiszter le­velének megérkezésekor, augusztus 11-én az alkapitány nem tartózkodott a megyeszék­helyen, s így az őt helyettesítő főjegyző azonnali intézkedzést kért a főkapitánytól. A sietségnek megvolt az eredménye: a főkapitány táviratban értesítette a főjegyzőt, hogy augusztus 3 i-re kitűzi a rendkívüli közgyűlés időpontját. A közgyűlés örömmel értesült a miniszter elhatározásáról; a területkialakítással egyetértettek, bár néhány módosítást, illetve bővítést szeretnének keresztülvinni. A Pest megyétől átcsatolni kívánt területen kisebb módosítást javasolnak. Szentlőrinckáta helyett a Pest megyeiek felajánlották Tápiógyörgyét, mivel vasúti összeköttetése van Jászberénnyel, amit a kerületiek el is fogadnak, bár továbbra is igényt tartanak Szentlőrinckátára is. Kérvényezik ezen kívül Boldog, Farmos és Egreskáta Pest megyei helységek átcsatolását is. A Heves megyei községek kiválasztásában megnyugszanak, bár szeretnék még Visznek és Pély közsé­geket is. Nem kell csodálkozni azon, hogy a Kerület közgyűlése, amelynek néhány hó­napja a hevesi bekebelezéssel kellett szembenéznie, ilyen követelőző lett, hiszen az em­lített községek valóban a határvonalak kiigazítását szolgálták. Nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy a Jász megye sorsát életképessége, azaz államadóösszege dön­tötte el, s így egy-egy község hovatartozása is fontos lehetett ebből a szempontból. Bizonyítja ezt Heves megye közgyűlésének véleménye is. A hevesiek az elcsatolni kért 7 községből mindössze kettővel értenek egyet, véleményük alátámasztására meg­küldték a miniszternek a községek tiltakozó kérvényét. A legérdekesebb Besenyszög és Szolnok véleménye, felvetik ugyanis az önálló Szolnok megye megalakítását Szol­nok székhellyel. A kialakuló új megye bekebelezné az egész Nagykunságot, a Jász­ságból Jászladány, Jászalsószentgyörgy és Jászkarajenő községeket, valamint Pest me­22. uo. 1874-II-1-32914 23. uo. 1874-II-1-38626 34

Next

/
Thumbnails
Contents