Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

Pilis-Solt, továbbá Heves-Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyét. Heves és Külső-Szolnok esetében az egyesülés a török megszállás alatt kényszermegoldásként született, s nem volt szükségszerű. Az ötödik-hatodik alapelv a törvényhatóságok központjának meghatározásában játszott szerepet. A készítők figyelembe vették a korábbi székhelyek szerepét, a központok fejlettségét, történelmi múltját. Ugyanakkor azonban szem előtt tartották, hogy a kialakított megye természetes központjai legyenek, és az egyes községeknek jó közlekedése legyen a központba. Hetedik alapelvként leszögezték, hogy az államadó minimuma, amelynek 10%-ából a közigazgatási költségeket fedezik a törvényhatóságok: 500 ezer forint. Az ennél kisebb adóösszeggel rendelkező területeket fel kell számolni. Ez az elv 8 megyét érintett. A nyolcadik és kilencedik alapelv a bánsági és az erdélyi törvényhatóságoknak a magyarországi megyékkel azonos szervezeti rendezését határozza meg. Az utolsó elv értelmében a megyei központok egyben a bírósági és pénzügyi szervezetnek is központjai, ezt kívánja az állam és a közösség érdeke egyaránt. Nechrebecky felemlíti, hogy amennyiben a lakosság a közlekedési viszonyok miatt kívánná, néhány megyében két törvényszéket is fel lehet állítani. A különféle területi felosztások felszámolására a javaslat értelmében a közigazgatási felosztást, járási szintig lemenőén törvényben kell szabályozni, s a többi 9 felosztást erre kell felépíteni. Szapáry belügyminiszter a Ház elé az előkészítő tárgyalások értelmében három javaslatot terjesztett. Az első a törvényhatóságok új területi felosztása. Másodikként az új megyék területén alakuló járások alakítására tett javaslatot, s harmadikként pedig a községi törvénycikkeknek a rendezés kapcsán szükséges módosítására készített előterjesztést. Ez utóbbiról tudnunk kell, hogy a kisebb törvényhatósági jogú városok felszámolásával kapcsolatban vált szükségessé, s a megye alá rendelt városok megkülönböztetését szolgálta. Ez az elképzelés megteremtette a másodrendű város típusát, mely kisebb volt, mint a törvényhatósági jogú város, de nagyobb, mint a rendezett tanácsú város. A területrendezési javaslat értelmében 51 törvényhatóság alakul megközelítően azonos területtel és népességgel.

9 A javaslat első §-a foglalkozik a Jászkun Kerület rendezésével, ezzel is bizonyítva, hogy a legtöbb problémát okozó törvényhatóság, éppen kerületünk volt.A Kerület 82,14 négyzetmérföldnyi területen 1873-ban 215 556 lakos élt, 3 járásra oszlott, 2 törvényszéke, 7 járásbírósága és 5 adóhivatala volt. Az államadója 907 228 Ft 25 kr-ra rúgott, s ebből fedezte a 74 101 Ft 90 kr-nyi közigazgatási költségét. Az előterjesztés első mondata szétoszlatta a jászkunok minden illúzióját, heves és olykor kétségbeesett ellenállásra ösztönözte a Kerület közgyűlését és lakosságát. A történelmi jelentőségű mondat megérdemli, hogy szó szerint idézzük: „A Jászkun Kerület, mint önálló törvényhatóság megszüntettetik, és a következő §-okban említett törvényhatóságokkal egyesíttetik." A Kerület területéből 3 törvényhatóság alakul, s így szétválik egymástól a Nagykunság, a Jászság és a Kiskunság. A Nagykunság, Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegye Tisza balparti részével egyesül Kun megye néven Karcag székhellyel. A megye területének kikerekítése érdekében idecsatolják Hajdúszoboszló várost, környékéről 7 szabolcsi községet és Biharból további 11 községet.

10 A megye 79,66 négyzetmérföld területű lesz, lakosainak száma 204658. Területén 41 önálló község található, és igazgatása alá tartozna Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Túrkeve és Hajdúszoboszló r. t. városok . Évi államadója 915 735 Ft. A megye székhelyének kijelölésekor a vasúti összeköttetést vették számításba. A Kun megye név megválasztásakor egyetlen szempont érvényesült, a történelmi múltú vidék és nép nevének megörökítése. 9. A területrendezés kapcsán említett valamennyi statisztikaiadat idézet a törvényjavaslathoz mellékelt kimutatásokból, vö. 2. jegyzet 10. A törvényjavaslatban és a törvényhatóságok kérvényeiben az egyes helységek neve, különnösen a Tisza-, Jász- és Kun- előtagúak más-más formában szerepel. Az egyöntetűség miatt a községek nevei az 1873. évi helységnévtárban foglaltaknak megfelelően szerepelnek. 29