Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

A KÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLET ÉS ELÖLJÁRÓSÁG Önkormányzati jogait a község képviselőtestület útján gyakorolja, amely felerészben választott, felerészben virilis tagokból áll. A képviselők száma a község lakosságától függ, a törvény ioo lakosra számít i képviselőt, meghatározza azonban a legalsó és legfelső határt. A virilisták kijelölésének módja a törvényhatósági törvényben előírtakkal azonos. Változás annyiban történt, hogy csak a község területén fekvő vagyon, vagy az itt élvezett jövedelem után fizetett államadót és a községben fizetett személyi kereseti adót számíthatják be. A képviselőtestület tagjainak felét a község lakossága választja 3 évenként 6 éves időtartamra. Az első hároméves időszak után a kilépő tagokat sorshúzással jelölik ki, helyükre a póttagok kerülnek. A következő harmadik évben pedig azok távoznak, akiknek a 6 éves mandátuma lejárt. Képviselő lehet minden községi választó, ha nincs számadási viszonyban a községgel. Az r. t. városokban azokat lehet megválasztani, akik az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak, ha tudnak írni, olvasni. Községi választó joga van minden 20 éves községi lakosnak, ha két év óta vagyoni, jövedelmi vagy személyes kereseti adót fizet a községben. Az a lakos, aki csak személyes kereseti adót fizet nem kaphat választójogot, ha gazdái hatalom alatt áll. A képviselőtestület a közgyűléseken intézkedik. A közgyűlés elnöke nagy- és kisközségekben a bíró, az r. t. városokban a polgármester. A közgyűlések számát, valamint ügyrendjét a község szabályrendeletben állapítja meg. A képviselőtestület végrehajtó szerve az elöljáróság . Az elöljáróság nem külön hatáskörrel biró testület, hanem a képviselő testület által választott vagy kinevezett végrehajtó tisztviselők összessége. A rendezett tanácsú városokban az elöljáróság, - a tanács - szélesebb hatáskört kapott, nemcsak vágrehajtó közeg, hanem közigazgatási hatóság is. Az elöljáróság tagjait a község egész választó közönsége választja, a körjegyzőt a kisközségek képviselőtestületei. Az r. t. városok tanácsát a képviselőtestület választja. A megkülönböztetés kérdésében már a képviselőház is vitázott a törvény tárgyalásakor, s a javaslat készítői ezt a megoldást azzal indokolták, hogy a kisés nagyközségekben az igazgatás sokkal közelebb áll a lakossághoz, s ezért nagyobb beleszólást kell biztosítani a vezetők választásába. Ugyanebből az indokból a községgekben az elöljáróság választása 3 évre, a r. t. városokban 6 évre szól. Az elöljáróság választása a törvényhatóságokéval azonos módon, tisztújító széken történik. A választásra 3-3 egyént jelöl ki a képviselőtestület, r. t. városban pedig legalább 10 képviselő együttes ajánlata szükséges a jelöléshez. A választás felkiáltás, vagy szavazás útján általános szótöbbséggel történik. A végleg megürült állások helyére szabályszerű választással kell új tisztviselőket állítani. Az elöljáróság tagjainak kötelezettségeit, viszonyát egymáshoz és a képviselőtestülethez a községek szabályrendeletben állapítják meg. A Jászkun Kerület mérlegelte a községi tisztviselők munkájáról szóló szabályrendeletek fontosságát, és ezért mintát készített a községek részére, melyet a Kerület közgyűlése 1872. augusztus 26-án jóváhagyott, s a községeknek megküldött.

5 Az elöljáróság vezetője a főbíró, ö a község legfőbb közigazgatási tisztviselője; osztatlan felelősséggel vezeti a közigazgatást, rendelkezik az elöljárósággal, a kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzettel. Feladata valamennyi hivatalos eljárás feletti felügyelet. Közvetlen érintkezik a törvényhatóság rendeleteit közvetítő főszolgabíróval s gondoskodik rendelkezéseinek teljesítéséről. A főbíró írja alá a felterjesztéseket, leveleket, okmányokat, ítéleteket. A főbírónak az ügykezelésében segítségére van a jegyző, aki a főbíró helyettese. A község, költségvetésének keretei között, községi pénztárt tart fenn, amelynek kezelését pénztárnok látja el. A minta szabályzat (9. §) 6 közigazgatási tanácsnok választását írja elő, lehetőleg ügy5. A szabályrendelet szövege mellékletként megtalálható: Sípos Orbán: Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye állapotáról Szolnok, 1880. 113—189 old.