Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

II. fejezet A községek rendezése A törvényhatósági közigazgatás rendezésével nem fejeződött be a közigazgatás reformja, rendezésre várt az alsófokú közigazgatás, a községek szervezete is. A Jászkun Kerület példáján bizonyítható, hogy a törvényhatóságok szervezésében milyen problémákat okozott az, hogy az alsófokú közigazgatási törvény nem született meg. A kormányzat már előre látta ezt a problémát, s a községi rendezésről szóló törvényjavaslat 1870 áprilisában a megyerendezési javaslattal egyidőben el is készült, tárgyalására azonban csak 1871 márciusában került sor.

1 A képviselőház központi bizottsága - amelynek feladata volt a javaslat tanulmányozása - a képviselőház elé március 21-én egy módosított javaslatot nyújtott be.

2 A változtatásokra egyrészt a szentesített törvényhatósági törvény következtében volt szükség, másrészt a bizottság úgy látta, hogy a községi önkormányzatok jogai nem eléggé biztosítottak. A javaslat általános képviselőházi tárgyalására március 21-22-én került sor. A virilitás körül támadt a vita, de ugyanúgy nem járt eredménnyel, mint a törvényhatósági törvény megalkotásakor.

3 Március 31-én a képviselőház megszavazta a javaslatot, a főrendiház május 16-án fogadta el, június 7-én pedig a király szentesítette a törvényt.

4 A törvény a községek közigazgatását a megyék szervezetével összhangban rendezte. Újszerű elgondolások nincsenek a törvényben, mert csak az 1848 óta kialakult közigazgatási állapotot foglalja rendszerbe. A földesúri igazgatás és bíráskodás megszűnése után kialakult községi elöljáróságok működése sokkal hatékonyabb volt, mint a megyei igazgatás. A rendezett tanácsú városok hatáskörének csorbítását nem a közigazgatás rendezése, hanem az igazságszolgáltatás reformja jelentette. A KÖZSÉG ÉS HATÁSKÖRE A rendezés szempontjából legfontosabb teendő a törvényhatósági joggal nem rendelkező helységek státuszának rendezése volt. A törvény három csoportba sorolja a községeket, és megkülönböztet rendezett tanácsú (r. t.) városokat, nagyközségeket és kisközségeket. Az önkormányzati jogok gyakorlásában legszélesebb feladatköre az r. t. városnak van, előjoga, hogy nem tartozik a járási igazgatás alá. Első tisztviselője a polgármester, a főszolgabíróval azonos jogokat gyakorol. A nagyközségek és kisköz1. Törvényjavaslat a községek rendezéséről Képv. írom. V. kötet 455. szám 2. Képv. n. XIV. kötet 315. ülés 3. uo. XV. kötet 321—323. ülés 4. 1871: 18. te. a községek rendezéséről Magyar Törvénytár 1869—1871 Bp. 1896. 21