Antal Árpád: A Szolnok megyei levéltár kéziratos térképeinek katalógusa 1867-ig - Levéltári Füzetek 1. (Szolnok, 1974)
- 15 tartozott/, Kuncsorba 1893-ban /a tiszai középjáráshoz tartozott/, Mesterszállás pedig 1897-ben /a tiszai alsójáráshoz tartozott/. 1923-ban szervezték meg a 6-ik járást, a szolnoki központi járást. Ekkor hozzátartoztak: Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Szajol, Tiszavárkony és Vezseny községek. 1945-ben a járásifőszolgabirói hivatalok megszűntek és járási főjegyzői,hivatalokként működtek 1950-ig, a tanácsok megalakulásáig. Megyénkben 1945 után 17 uj község alakult. Jászboldogháza, Kengyel, Tiszagyenda és Tornajmonostora 1946-ban /Jászboldogházát a jászsági felső, Kengyelt a tiszai közép, Tiszagyendát és Tomajmonostorát a tisza felsőjáráshoz csatolták./ Jászivany, Kungyalu, Martfű, Örményes, Rákócziujfalu, Szandaszőlős, Szászberek és Tiszatenyő 1950*-ben./Jászivany a jászapáti, Kungyalu a kunszentmártoni, Martfű, Rákócziujfalu, Szandaszőlős, Szászberek a szolnoki, Örményes és Tiszatenyő községek a törökszentmiklósi járáshoz kerültek, Cserkeszőlő, J'^.szágó, Kétpó és Mezőhék 1952-ben. /Cserkeszőlő a kunszentmártoni, Jászágó a jászberényi, Kétpó a törökszentmiklósi és Mezőhék községet a szolnoki járáshoz csatolták. Tiszajenő község 1954-rben történt megalakulása után a szolnoki járáshoz került P Fentiek közül Szandaszőlős község területét 1963-ban történt megszűnése után Szolnok városhoz, Kungyalu község területét pedig az 1966-ban történt megszűnése után Kunszentmárton községhez csatolták.