Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgei és a Nádor-huszárezred 1843–1849. IV. rész

vitézségének elismeréseként megkapta a Magyar Katonai Érdemrend 3. osztályú kitünte­tését. Súlyos sebesülése ellenére sem vonta ki magát a további küzdelmekből. Július 5-én Pes­ten ő volt Dessewffy Arisztid esküvői tanúja, majd Paksnál csatlakozott alakulatához.61 Innen a már a császári csapatok által fenyegetett Fejér megyén át Marcaltőre indult pa­rancsnokának, Üchtritz Emil ezredesnek egy, a feleségéhez írott levelével, de kénytelen volt visszafordulni, mert Abánál majdnem elfogták a cs. kir. csapatok. így július végén Titel környékén csatlakozott csapatához.62 Időközben őrnaggyá léptették elő a 18. huszá­rezrednél. 60 Lásd erre Klapka Görgei Artúrhoz, illetve Ludvigh Kossuth Lajoshoz intézett jelentéseit, magyar fordításban, illetve magyar eredetiben közli őket Hermann 1999,169-170. és 172-173. 61 Lásd erre Üchtritz Emil ezredes 1849. július 18-án Péterváradról feleségéhez, Amadé Dominikához írott levelét. Közli V. Waldapfel 1965, 206. 62 Lásd erre Üchtritz Emil ezredes 1849. július 26-án a Titel előtti táborból feleségéhez, Amadé Dominikához írott levelét. Közli V. Waldapfel 1965, 239-241. 63 Görgey István - Görgei Artúr, Bécs, 1850. június 8. HU-MNL-OL-P 626 (14. csomó, dátum szerint) 64 Dessewffy Dénes. Vasárnapi Újság, 45. évf. 1898.126. Lásd erre még Jósika Miklós 1858. május 31-én Fejérváry Miklóshoz írott levelét. Jósika 1988, 248. 65 HU-MNL-OL-R 295 (22. tétel. Dessewffy Dénes levelei. 1852. május 5.) A fegyverletétel után a halálakor megjelent életrajza szerint Bánrévén bujdosott, majd 1850 tavaszán Svájcba szökött. Ugyanakkor Görgey István, Görgei Artúr öccse egy 1850. évi levele szerint Dessewffy mint komáromi kapituláns került külföldre, s Magyarország­ról való távozása előtt találkozott Görgey Istvánnal, s általa üzente tábornokának, hogy iránta még mindig a régi tisztelettel viseltetik.63 Heidelbergben egyetemi tanulmányokat folytatott, majd Svájcba települt át; itt is nősült meg 1853-ban; Adélé Jourdan-t, Napóleon egyik marsalljának unokáját, André Jourdannak, Genf város főjegyzőjének és tanácsosának lányát vette feleségül. Svájcban egy óragyárossal társult, s a Vasárnapi Újságban megjelent nekrológja szerint „gyártmányaiból nem egy maradt meg mai napig Dessewffy ismerősei köré­ben.'^ Az emigrációban rendszeres levelezésben állt Klapka György vezérőrnaggyal, Komá­rom egykori parancsnokával. Amikor Görgei emlékiratai 1852-ben megjelentek, egy Cla­­vens-ből Klapkához írott levelében felhívta a tábornok figyelmét az Allgemeine Zeitungban az emlékiratokból megjelent kivonatokra. Mint várható volt, írja, Görgei nem kíméli Kos­suthot, „sőt, inkább szarkazmusa egész fullánkját reá irányozza.” Dessewffy szerint „mindene­setre nemcsak érdekes, sőt szükséges lesz ezen művet olvasni; ezen mű igen lehetőképpen haláldöfése lehet a már sokaknál sarlatánná aljasait egykor hatalmas agitátornak” - azaz Kossuthnak.65 1857-ben - volt komáromi kapitulánsként - engedélyt kapott a hazatérésre, de csak 1858-ban tért haza először. A rendőrség folyamatosan figyelte, s feltételezték, hogy titkos szervezkedésekben vesz részt. 1859-ben hosszabb tervezetet dolgozott ki Klapka György számára magyarországi, főleg Mátra és Cserhát vidéki gerillák szervezéséről. Ezt követően hol Magyarországon, hol Svájcban tartózkodott. 1863-ban tért haza végleg, s a Magyar Földhitelintézetnél lett hivatalnok. 1866-ban, a porosz-osztrák háború idején a hazai füg­getlenségi mozgalom vezetőinek megbízásából Berlinbe utazott, ahol állítólag Bismarckkal tárgyalt. Emlékirata szerint öt kiló dinamittal tért haza, azzal a szándékkal, hogy egy éj­87

Next

/
Thumbnails
Contents