Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)

Bár a rév számadások konkrét időjárási események beazonosítására nem alkalmasak, azonban nagyon jól tükrözik a téli lehűlések tendenciáit és a teleken belüli periódusokat. A révjövedelem kiesése a jég kialakulását tükrözi, hiszen erős fagy esetén képtelenség komppal vagy csónakkal közlekedni, míg a marhák úsztatása az állatok fiziológiájából fakadóan, jeges- vagy áradó vízben jelentős anyagi kiesést jelentene. Ezek alapján reálisan tükrözik az adatok a téli időjárás változását.

Révjövedelem nélküli napok száma telenként

Úsztatásos napok száma telenként

A telekre vonatkozóan láthatóvá válik, hogy az 1780-as évek első felét követően az évtized közepére enyhülés mutatkozott. A 80-as évek második felében még a hideg dominált, de már mérsékeltebben. A 18. század utolsó dekádjában az 1794/95-ös és az 1798/99-es tél negatív anomáliája a révjövedelmek visszaesésében jól kirajzolódik, ahogyan az is, hogy egy mérsékeltebb évtized köszöntött be. A századfordulót követően pedig ez a mérséklődés folytatódott, mivel az 1802/03-as kiugrás már jóval enyhébb volt az előző évtizedbeliekhez képest. Az úsztatások számának alakulása gyönyörű inverzképét adják a révbevétel nélküli napoknak. Érdemes azonban azt is megfigyelni, hogy a révjövedelmek alapján enyhébb teleknél is éppúgy előfordult alacsony számú úsztatás. Ezekben mutatkozhat meg az az átmeneti állapot, amikor komppal vagy csónakkal át lehet kelni a Körösön, ám az állatok számára még túl hideg időszak van a kihajtásra, úsztatásra. E két tényezőt szem előtt tartva a telek hűvösségének mérséklődése rajzolódik ki. A századfordulót követően 61