Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
mindössze 4 olyan nap volt, amikor a révnek nem volt bevétele. Ezek pedig szétszórva bukkantak fel a számadásban. Összefüggőbb hideg időszakra utal a február havi bevételkiesés, ugyanis február 5. és 11. között csupán 2 nap üzemelt a rév. Márciustól viszont egyértelmű enyhülés következett, mert a 2-ai úsztatással kezdődően rendszeressé vált a marhák áthajtása is. Az 1787-es év második felében a rév első leállása majdnem elérte az 1782-es rekordot. A november 15-ei üzemszünetet követően azonban továbbra is zajlott az átkelés embernek és marhának egyaránt. Utóbbiak az év során december 16-án tették meg utoljára az utat, míg előbbieknek december 23-án nem volt lehetőségük átjutni a Körös túlsó partjára. 1788 első fele igen enyhének bizonyult. Januárban folyamatos volt az átkelés a folyón, 13-án pedig az első úsztatás is megtörtént. Aprócska kilengést csak február 1. és március 23. jelentett. Ezen két napon nem működött a rév. Ami a marhák úsztatását illeti, február 26-tól igen élénknek mutatkozott. 1788/89 telének elemzésekor látható, hogy a november is kellemesnek bizonyult. A révközlekedés nem akadozott. Az év utolsó úsztatása november 19-én zajlott le. A december viszont az elmúlt 3 évhez képest keményebbnek bizonyult. Az 1782-es évet követően az 1788-as újabb rekordot döntött. December hónapban 15-étől 3 napos leállás következett, majd a hónap során további 9 nap volt kénytelen a rév szünetet tartani, vagyis néhány nap kivételével a Körös beállta az év végéig kitartott. A 15-17-e közötti időszakra vonatkozóan tudható, hogy nagy csapadékmennyiség hullott le hó formájában, mivel a Csekonics bárónak szánt lovak kapcsán megjegyezték, hogy „az nagy hó miat be szorúltak."** December 15-ével Pest és Buda között a Duna is beállt. A két város között a közlekedés gyalogosan, a folyó jegén történt. Az év végére a rendkívüli hideget jellemzi, hogy Pozsonyban farkasok emberekre támadtak, míg Budán a mért hőmérséklet nappal -18 R°45 volt.46 Január első napjai a Körösön való átkelés szempontjából kedvezőek voltak, majd a hónap során 4-20. között egyáltalán nem működött a rév. Győrött feljegyezték, hogy 1788. december 13. és 1789. január 11. között rendkívüli nagy hideg volt, valamint jelentős hótömeg hullott le országszerte. Január 16-tól Pesten és Pozsonyban is megkezdődött az enyhülés, a Duna jege megindult, a hónap végére pedig áradások pusztítottak.47 Bár a folyó e tél során nem fagyott többet, az időjárás hűvösnek bizonyult, mivel a marhák úsztatása csak április 30-án kezdődött meg. Ezt támasztja alá, hogy Pozsonyban február, március, sőt április első napján is havazások és enyhülések váltakoztak. Pesten március 13-án szintén havazás és jégzajlás történt. Debreceni Pap István jellemzése szerint az „1788/89 között történt a' Török háborúi hires tél, melly a' leghavasabbak és leghidegebbek közé tartozik."*8 A 18. század közepétől az 1770-es évekig kiegyensúlyozott volt a telek időjárása. A 80-as évektől a századfordulóig azonban egyre több lett a hideg tél és nőtt a negatív anomáliák száma.49 44 HU-MNL-JNSZML-V.627. ( Prothocollum Actorum Senatorialium 1788-1795.1788. december 1. 53. o.) 45 -22,5 C° 46 Réthly 2009, 355-356. 47 Uo. 358-359. 48 Uo. 361., 367. 49 Rácz 2001, 209-210. 47
