Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
tehető. De szünetelt a révközlekedés márciusban is 3 napon, az első úsztatásra pedig március 3-án került sor. E márciusi kiesés oka már a Körös áradása lehetett. A cibakháziak 25, a kunszentmártoniak 50 kocsival fogtak hozzá a Körös gát javításának, hogy „az Utasoknak alkalmatos járások lehessen, az Revnek is jövedelmi meg ne csökenyen."34: Az 1781/82-es tél hamarabb köszöntött be. Az előző évihez képest a novemberi úsztatás csupán esetszerű volt. November 5-ét követően 18-án és 25-én került rá sor. Decemberben a rév már 21-én szünetelt, majd 25-én és 31-én is. A korábbi januárokhoz képest most nem a hónap első felére estek a révszünetek. A január 1 -eit leszámítva a további 9 nap a hónap második felében volt megfigyelhető. Február közepéig újabb 4 alkalommal következett be, majd a tél rég látott keménységbe fordult át, és lehetetlenné tette a Körösön való átkelést február 16-28. között. A 28 napból tehát 17-ben nem lehetett átkelni a folyón. Március sem tűnt sokkal enyhébbnek. Március idusáig 7 nap volt üzemen kívül a rév, míg azt követően a hónap során még kétszer, valamint április 1-én. Mint az a 4. és 5. táblázatból is kitűnik, az 1782. február 16-28. közötti bevétel nélküli napokat néhány kedvezőbb időjárású nap követte, majd március második hete ismét csekély bevételt jelentett a révészek számára. A már említett fuvaros balesete ehhez az időszakhoz köthető. Mint szó volt róla, 1782. február 27-én a reggeli órákban történt egy sikeres átkelés a jégen, amelyet a révész próbált megakadályozni. A szerencsétlenül járt oláh fuvaros dél tájban érkezett a révhez és a baleset a jégen történt.35 Összevetve február 27-ének két eseményét és a révjövedelem nélküli napok alakulását, látható, hogy egy rövid ideig tartó enyhülés vette kezdetét, amelynek köszönhetően a fuvaros pórul járt. Majd március első pár napjában már a révészeknek volt bevétele, mivel az átkelés során nem tudták megkerülni a szolgáltatásaikat. A tél során a hideg-meleg váltakozása volt jellemző. A Kunszentmártonban tapasztalt zord február országos jelenség volt. Február közepétől jelentkezett a tél szigorúsága. Nagyváradon az úrvacsorán a pohárba fagyott a víz. Szatmárnémetiben szintén hasonlót tapasztaltak. A Duna befagyott Pesten és Komáromnál is. A Szerémségben pedig hófergeteg miatt lehetetlenné vált a közlekedés. A március is hasonlóan telt. Szabolcs megyében a hónap elején még havazások voltak, majd a sorozatos esőzések áradásokat eredményeztek.36 34 HU-MNL-JNSZML-V.627. (Tanácsülés! jegyzőkönyv 1777-1788.1781. március 17.128. o.) 35 HU-MNL-JNSZML-IV.l.b. (1782. D capsa XV. Fase. 14. No. 16.) 36 Réthly 2009, 291-292. 37 Uo. 299. Az 1782/83-as tél sem tűnt enyhébbnek, sőt a kemény tél már novemberben beköszöntött. A marhák úsztatása november 4-ével leállt, november 11-én pedig a rév is beszüntette tevékenységét. A hónap során pedig 20-a és 27-e között még 4 alkalommal fordult ez elő. Pozsonyban a közlekedés már november 7-én leállt hófergeteg miatt. 8-án Zala megyében hullott térdig érő hó. 24-én Budánál a hajóhidat szét kellett bontani a jégzajlás miatt.37 A december is hidegebb volt az előző évihez képest, mivel 6 alkalommal kellett beszüntetni az átkelést, amelyből 5 december 19. utánra tehető. Az átkelést gátoló 11 nap januárban arányosan oszlott szét az egész hónapban. Tehát a jelentős lehűlés nem hullámokban érkezett, hanem mindvégig többé-kevésbé jelen volt. Némi enyhülést hozott február első 44
