Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR – CSÖNGE ATTILA – MÁKOS JUDIT – MUCSI LÁSZLÓ – SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN – SZIKSZAI MIHÁLY – VINCZE JÁNOS FARKAS: A történelem kereke fordult egyet – Településfejlesztés és átalakuló életmód a 20. század második felében
lözhetetlen Tar Sándor (Mért jó a póknak?), Csalog Zsolt (A vasember) és Haraszti Miklós (Darabbér) írásainak, Gazdag Gyula (A határozat) és Almási Tamás (Szorításban) filmjeinek ismerete. „Hívogat az iskola": A 20. század második felében a nők tömeges munkavállalása miatt óriási szükség lett a gyermekek felügyeletét biztosító bölcsődékre és óvodákra. Ezeknek a száma fokozatosan emelkedett, de a Kádár-korszak egészében hiány mutatkozott a férőhelyekből. Az '50-es években a gyermekre még elsősorban potenciális munkaerőként tekintettek, aki gyakran azért nem folytathatta tanulmányait, mert idejekorán munkába kellett állnia.29 Ezen a tanköteles kor 16 évre történő emelése változtatott 1961-ben. A '80- as évekre a 16 éves kort betöltötték több mint 95%-a rendelkezett általános iskolai végbizonyítvánnyal.30 29 Valuch 2009,102. 30 Romsics 2005, 457. 31 Uo. 32 Darabancz - Fónai 2005,173. 33 Kardos 2007,125-126. 34 Mészáros 1991, 47-49. Az általános iskolák életében nagy változást hozott az 1961-es oktatási törvény, mely kívánalomként fogalmazta meg, hogy a szakrendszerű oktatást a falusi iskolákra is terjesszék ki. Ezt azonban csak iskolakörzetesítéssel lehetett megoldani, amelynek az lett a következménye, hogy a kis falusi és tanyai iskolákat fokozatosan felszámolták, a nagyobb települések iskolái azonban komoly fejlesztéseken mentek keresztül. Ennek köszönhetően a '80-as években a felső tagozatos diákok szinte 100%-a szakrendszerű oktatásban részesült.31 Az ipar munkaerőigényét a népszerű szakmunkásképző és szakközépiskolák elégítették ki. A szakmunkásképzők a korszak legnépszerűbb iskolái voltak, az általános iskola után itt tanultak a legtöbben. A képzési forma nagy hátránya volt azonban, hogy nem adott érettségit, tehát az innen történő továbbtanulás szinte lehetetlen volt.32 A szakközépiskolák ezzel szemben kettős célt próbáltak megvalósítani: egyszerre kívánták egy szakma alapjait átadni és felkészíteni az érettségire. E kettősség sokáig a képzési forma hátrányát jelentette, hiszen a továbbtanulás szempontjából az itt szerzett ismeretek nem voltak egyenértékűek a gimnáziumok által nyújtott képzéssel, ugyanakkor a szakközépiskolában végzettek sokáig szakmunkás! és technikusi munkakört sem tölthettek be. Végül megnyugtatóan csak az 1985-ös oktatási törvény rögzítette az érettségi mellett szakmunkás-képesítést is adó szakközépiskolák helyzetét.33 A továbbtanulásra készülők intézménye a gimnázium maradt, ahol a fiatalok érdeklődésének megfelelő többletórákat tagozatos osztályok szervezésével biztosították. 1979-től új tantervet vezettek be a gimnáziumokban, amely megszüntette a szakosított tantervű, azaz tagozatos osztályokat és helyettük meghonosította a fakultációt, amely azt jelentette, hogy a tanulók néhány tantárgy esetében maguk választhatták meg, melyiket szeretnék nagyobb óraszámban tanulni.34 Szolnok megyében a szükséges számú tanító képzésében óriási szerep hárult a Jászberényi Tanítóképzőre. A tanítóképzők 1959-től számítanak felsőfokú iskolának, 1974-től pedig főiskolának. Kezdetben a képzési idejük 3 év volt, a '80-as évek végén azonban „kez257
