Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Szolnoki tervek
1928-as építési iratok között maradtak fenn a Bábaképző Intézet tervei.15 A Nagyváradról elmenekült Bábaképző Intézetnek Szolnok adott otthont. Tevékenysége 1921-ben indult meg a megyei közkórházban. A kormány elhatározta egy modern, háromemeletes épület létesítését, a város pedig az építkezéshez egyholdas telket ajánlott fel. 1926-ban adták át a neobarokk stílusú épületet.16 Az előkertet oszlopos, dróthálós kerítés védte, hátul pedig tekintélyes méretű kert helyezkedett el. Két műtő, három szülőszoba, kórtermek tartoztak az épülethez. A szülészetet később áthelyezték a Hetényi Géza megyei Kórházba, az épületet pedig 2007-ben magánházzá alakították. 15 Az épület tervezője Kappéter Géza (Budapest, 1878. február 27. - Budapest, 1948. február 1.) Budapesten a Műegyetemen végezte tanulmányait. 1902-től Berlinben gyakornok, majd hosszabb külföldi tanulmányútra ment. Visszatérve Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezőirodájánál dolgozott, és a kolozsvári egyetem építkezését vezette. 1910-ben önálló irodát nyitott. Az I. világháborút követően Korb Flórissal együtt tervezte és építette a pécsi és a szegedi tudományegyetem intézetét és klinikáit. Jelentősebb munkái Budapesten a MÁV Rendelőintézet és Kórház, valamint a szolnoki Bábaképző Intézet. 16 A Bábaképző mellett több más épület tervdokumentációja esetében is megfigyelhető, hogy az iratok csatolása révén későbbi évekből kerül elő egy-egy épületterv. 17 Fülöp 2011, 93-95. 18 Az épület tervezői Králik László és Müller Pál voltak. Králik László építész egyébként társtervezője volt a budaörsi repülőtér felvételi épületének, Borbíró Virgillel együtt. Ugyancsak megtalálhatjuk nevét a pécsi, kaposvári, székesfehérvári és kispesti közvágóhidak tervezői között. Tovább haladva a terveken, 1930-ban bukkan fel az Eötvös téri park terve. Ugyancsak ebből az évből ismerjük a megyeháza kibővítésének tervét. A megyeháza bővítéséhez Zombory Eajos festőművész is készített tervvázlatokat. Zombory vázlatain pontos lépték és arány megjelölése nélkül - a megyeháza épületének eredeti szélességében - egy alapvetően hármas tagolású, az épület hossztengelyére merőleges tetőszerkezetű, a toldaléképület hátsó frontjának háromötödét kitevő, középső meghatározó részén a folyó felé eső timpanonnal díszített, stílusában festői hatásokra törekvő megyeházi hátsó homlokzat tűnik elő. Az épület hátsó részének bővítésére végül Farkas Ödön mérnök kapott megbízást. Farkas Ödön tervei - az 1928-ban papírra vetett Zombory-féle tervektől jelentősen eltérve - az épület eredeti jellegéhez jobban igazodó épületet ábrázoltak. E terveken egy letisztult, lényegesen szerényebb, hátsó részén is alapvetően az épület főhomlokzatával harmonizáló, ötös tagolású toldaléképület szerepelt. A hozzáépített rész két szélén a megyeháza hossztengelyét lapos tetejű, bástyaszerű, oszlopok által tartott timpanonnal díszített, az épület síkjából kiemelkedő elem zárta le, a megyeháza épületét záró új homlokzati rész hossztengelyre merőleges nyeregtetőt kapott, míg a középső, ugyancsak szerkezetből kiugró épületelem egy timpanonban végződő, az épületrész fő tetőszerkezetére merőleges, különálló nyeregtetővel került lezárásra. A homlokzat emeleti részén középen háromszor három ablakmező került elhelyezésre, oszlopos párkányrészekkel, a szélső épületelemeknél az ablakok boltíves szemöldököt és oszlopos ál-erkély díszt kaptak. A bejáratot egy ugyancsak timpanonnal koronázott boltíves kapu biztosította a megyeháza Tisza-felőli homlokzatán.17 1934-ből kerültek elő a szolnoki főposta tervei.18 A szolnoki postaház építését a Debreceni Postaigazgatóság kezdeményezte. A háromszintes gránitszürke saroképület Bauhaus 235
