Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)
Szentmiklósi András (1906-1966)101 101ÁBTL 2.5.6. (04217/1951.) 102 Szentmiklósi József 1905-ben magyarosította nevét Tofflerről. Édesapja, Toffler Dávid („a legigazabb ember") Törökszentmiklóson hitközségi elnök volt. 103 Pl. Hódmezővásárhely, Békésmegyei Híradó, a kolozsvári Keleti Újság. 104 Apósa, Breyer Imre 1925-től a harkányi gyógyfürdő ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett, aminek a kiépítése és modernizálása az ő apósához, Antal Jenőhöz fűződik. Antal Jenőné Auschwitzban hunyt el, Breyert pedig 1944 júniusában Mauthasenbe deportálták, ahonnan egy év múlva tért haza. Ezt követően még igazgatta a Balatonfüredi gyógyfürdőt is, majd 1949-ben ellenérték nélkül felajánlották az államnak a harkányi részvénytöbbségüket. Anyósa és későbbi neje hamis papírokkal bujkálva élték túl a holokausztot. Bővebben: Pécsi Napló, 1933. június 27. 5. és 1934. május 15. 3. 105 Ekkori lakcímük: Rákóczi út 26. Foglalkozása ügyvéd Kilakoltatás! cím VII. Somogyi Béla u. 1. A befogadó Vass József, Tiszaföldvár, Kossuth Lajos u. 132. 1906. május 30-án született Békéscsabán. Szülei: József,102 lapszerkesztő, újságíró103 és Deutsch Aranka. Keresztapja Achim L. András, a tragikus véget ért parasztpolitikus és képviselő volt. Első felesége Besitzer Éva, második neje Bertalan (Breyer) Zsuzsanna (1927- 2006) volt.104 Szentmiklósi a jogi egyetem elvégzése után 1934-től ügyvédként működött a fővárosban. A zsidótörvények következtében kizárták a kamarából, 1944 őszén sikerült megszöknie a munkaszolgálatból. 1945 után a kommunista párt tagja lett, 1949-ben a „a Párttal való laza kapcsolata" miatt kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából. 1951-ben Tiszai öld várra deportálták őt, feleségét, Bertalan Zsuzsát, Péter nevű kiskorú fiát, illetve a velük élő apósát, Bertalan Imrét és nejét. Kitelepítése ellen Szentmiklósi rendkívüli revíziót kért: • „kitiltásom okát elképzelni nem tudom” • „kijelentem, ha csak egyetlen pontban is »szépíteném« az életrajzomat, úgy kitiltásomban őszintén megnyugszom” • „egész életemben üldözött szegény kisember voltam” • „a véghatározat annyira megdöbbentett engem, a volt munkaszolgálatost, Mauthausent megjárt apósomat és anyósomat, hogy órákon keresztül dermedten és tehetetlenül álltunk” • „az egész félreértésen vagy bosszún alapulhat” • „a legszigorúbb önkritika mellett sem találtam múltunkban, jelenünkben olyan momentumot, ami az intézkedést indokolná” Nyáron született kérelmeiben Kiskőröst, majd Keszthelyt jelölte meg költözési településként, ám mindkettőt elutasították. Bertalan Imréné 1952 júliusában írott folyamodványából megismerhetjük munkahelyeiket: a Martfűi Állami Gazdaság, később a Téglagyár, a kérelem írásakor az Erdőkémia füzese; itt lakóhelyüktől 5 kilométerre, napi 10 órát dolgoztak. 1952 őszén Bertalan Imre leveléből105 tudjuk, hogy október elsején Szentmiklósi családjának kitelepítését hatálytalanították - róluk viszont említést sem tettek, pedig „egy felülvizsgálat bizonyára valami té- 215
