Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)
1867. augusztus 19-én született Budapesten. Szülei: báró esetei Herzog Péter, bankár, kereskedő, földbirtokos92 és Schweiger Júlia, a fővárosi társasélet és jótékony egyesületek kiemelkedő alakja. 1888. április 22-én ment férjhez Sváb Sándor (1859-1912; 1902-től gavosdiai) földbirtokoshoz,93 Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának tagjához.94 Az Andrássy út 93. alatt éltek, diósjenői birtokukon kastélyt és vadászkastélyt is építettek. 92 „Kiváló elméje, nagyszabású kereskedői koncepciója és sokoldalú tevékenysége közgazdaságunk egyik díszévé avatott". Pesti Napló, 1914. december 18.12. 93 Sógorát, Sváb Lőrincet és nejét, Sándor Gizellát is kitelepítették. Ok Mezőberénybe kerültek. 94 Sváb Sándor édesapja, Károly (1829-1911) „az ország egyik legelső földbirtokosa és agrárszakértője", az első zsidó főrendiek egyike volt. Bővebben: Kempelen 1939, 78-79. 95 ÁBTL 2.5.6. (04209/1951.) 96 Kurtz -Kristófy 1937, 324. 84 évesen kapta meg a kitelepítési végzését, mely ellen 1951. június 6-án panasszal élt, egyben 30 napi haladékot kért. Levelében jelezte, hogy Visegrádra költözik. Az ezt megerősítő jelentésen kézzel írva: „70 éven felül ott másképp mehet, ott marad, ahol van, oda kitiltani". Herzog Irén 1959. április 17-én hunyt el. Szegő Ferenc (1889-1957)95 Foglalkozása jogtanácsos Kilakoltatási cím XIII. Csanády u. 8. A befogadó Kiss Dombi Ferenc, Tiszaföldvár, Oszőlő Fő u. 40. 1889. július 31-én született Tiszafüreden. Szülei: Schwarz József, a Lipcsey család töviskési birtokának ispánja és Klein Klára. Vezetéknevét 1906-ban Szegőre magyarosította. 1932. május 28-án vette feleségül Reich Ilonát (1896-1974). Jogi tanulmányokat folytatott. Az első világháborúban a császári és királyi 44., majd a császári és királyi 105. gyalogezred kötelékében harcolt, számos kitüntetés (pl. koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján) tulajdonosaként szerelt le.96 1949 előtt hosszú évekig a Shell Kőolaj Rt. jogtanácsosaként működött, majd a Belspednél lett tisztviselő. Az 1951-es kitelepítő határozat ellen hiába fellebbezett még Budapestről, el kellett hagyniuk a fővárost. Augusztusi levelében leszögezte, hogy „én nem haszonélvezője, hanem áldozata voltam a Horthy-uralomnak", ám ez sem segített. Körülbelül ebben az időben érkezhetett meg Uruguay fővárosából, Monte videóból Szegő testvérének, Schwarcz Ignácnak két oldalas levele a „Tiszaföldvári Magyar Kommunista Párt Titkárságának" címezve. A levél unikális volta miatt Schwarcz kérelmét teljes egészében közöljük: „Elvtársaim, Én jól tudom, hogy elfoglaltságotok minden időtöket igénybe veszi és igy személyes dolgokkal nem vesztegethetik idejüket, azonban én, alulírott 33 év óta állandó, aktiv párttag, bátorkodom ezúttal először az életben a párthoz fordulni. Én Schwarcz Ignác, otthon Szabadosnak ismertek, 1908 óta állandóan résztvettem az otthoni munkásmozgalomban. Miskolcon tanultam ki az órásságot és ha tanuljátok a régi mozgalmakat, 211
