Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)

1896. június 16-án született Budafokon. Szülei: Manó, pincemunkás és Gottlieb Róza. 1924-ben vette feleségül Kulka Erzsébetet, 1933-ban született meg István nevű gyermekük. István „kb. 1948-ban megszökött Palesztinába”. Második feleségével, Stern Erzsébettel (ko­rábban Dorogi Arpádné) 1947-ben házasodtak össze. 1915-ben vonult be a császári és királyi 38. gyalogezredhez. A szerb, majd az olasz fron­ton harcolt (utóbbi fronton már a 24. vadászzászlóalj kötelékében). 1918-ban hadifogságba esett, ahonnan 1919 decemberében tért haza.86 86 Doromby 1936, 592. 87 ÁBTL 2.5.6 (04268/1951.) Famegmunkáló és asztalosáru üzemét 1949-ben államosították. 1951. április 11-én mérték fel Schleienék lakását a hatóságok. Bő egy héttel később, áp­rilis 19-én, 54 éves korában elhunyt Schleien Gyula. Halála után a Budapesti Izraelita Hit­község tulajdonában álló lakást a Közületeket Elhelyező Bizottság május 25-én igénybe vette. Az 1951. június 4-én kézbesített véghatározat ellen az özvegy panaszt nyújtott be, illetve jelezte, hogy fivéréhez, Dán Jenő tisztviselőhöz költözne. A lap hátulján még elutasították a kérelmet, de aztán mégis mentesítették: „Farkas elv. megbeszélve - Kun Imre édesanyjának a testvére” 1974. január 20-án hunyt el Baselben. Schmidl Pál (1875-1958)87 Foglalkozása postaigazgató Kilakoltatási cím V. Nádor u. 30. A befogadó Kovács József és Kovács Károly, volt földbirtokos, Tiszaföldvár, Ujkincsem Losoncon született 1875. május 11-én. Szülei: Soma, csernagykereskedő és fatermelő és Wohl Emma. Nőtlen. Schmidl Pál is csertermeléssel és annak kereskedelmével foglalkozott. 1920 után a Wawel Magyar Szállítmányozási és Forgalmi Rt. alkalmazottja, majd ügyvezető-igazgatója volt. Kitelepítési véghatározata ellen panasszal élt. Közölte, hogy 76 éves, koránál fogva el­helyezkedni nem tud, nyugdíja nincs, rokoni támogatásból él. A „postaigazgatói" titulá­­sára is reagált: „a postához nekem soha, semmilyen közöm sem volt”. Zsidó származása miatt üldözésben volt része, a felszabadulás is a gettóban érte. Kijelentette, hogy ha a fővárosban maradhat, lakását a hatóság rendelkezésére bocsájtja, ő pedig albérletbe megy. E kétségbeesett kísérlet nem vezetett eredményre, június 7-én kilakoltatták. Tiszaföld­­várról írt kérelmeit elutasították. Az utolsó dokumentum az iratanyagban a Központi Lak­cím Hivatal nyomtatványa: Schmidl 1956. szeptember 15-én régi címére jelentkezett be. Ezt a címet (V. Nádor u 30.) tüntették fel a halotti anyakönyvben 1958. május 16-án Buda­pesten bekövetkezett halálakor is. 208

Next

/
Thumbnails
Contents