Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
pontosan tisztában legyenek a párt elvárásaival és annak megfelelően instruálják a diákokat és szüleiket, hogy mely középiskolába adják be jelentkezési lapjukat. A lemorzsolódások elkerülésének zálogát az agitációs munkában és a különböző tömegszervezetekkel (MDP, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Szülői Munkaközösség) való szoros együttműködésben látta. Felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét a klerikális reakció veszélyeire is, amelyről kifejtette, hogy bár a pedagógusok gerinces helytállással felvették a küzdelmet az ellenség aknamunkájával, az éberségre mégis nagy szükség van, ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni az illegális hitoktatást és a klérus egyéb tevékenységét. Mondanivalójával a VKM jelenlévő küldöttjei és az MDP Megyei Bizottságának képviselője is egyetértettek.144 143 HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a.-1210-O-l-ll/1951 (Jegyzőkönyv. 1951. április 27.) 144 Uo. 145Valuch 2005,155. 146 Hajdú 2007,64. 147HU-MNL-JNSzML-XXIII.19. (Személyzeti dossziék, 7189. Kácsor Ferenc oklevelének kivonata, 1962. február 21.); Kácsor Ferenc úgy lett a főiskola hallgatója, hogy korábban sem érettségivel, sem más középiskolai végzettséggel nem rendelkezett. Amikor osztály vezetővé nevezték ki, személyi lapján legmagasabb iskolai végzettségként a 6 elemit tüntették fel. Lásd: Uo. Kácsor Ferenc 124. számú nyilvántartólapja és személyi lapja. 148 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc személyi lapja. 1968. október 9.) 149 Hajdú 2007,63-64. A fent idézett dokumentumokból kitűnik, hogy történetünk főszereplője gyorsan felvette a hivatali munka ritmusát. Ebben nyilvánvalóan segítették a munkatársai és a beosztottjai, akik a keze alá dolgoztak. Kácsor, főleg a kezdeti időben, olyan típusú vezető lehetett, aki szakmai kérdésekben kizárólag alárendeltjeire támaszkodott, ő pedig az osztály, mint szervezet működését irányította és ellenőrizte. Az 1950-es években a tanácsrendszer hivatalnokait elsősorban a „közigazgatás frontján harcoló" kádereknek tekintették, akiknek elsőrendű feladata a központi utasítások maradéktalan végrehajtása volt.145 Kácsor régi munkásmozgalmi emberként tökéletesen tisztában volt azzal, hogyan kell viselkednie egy hierarchizált rendszerben, ahol mindig a párt és a felettes szervezetek kívánalmainak kell megfelelni és ugyanezt elvárni az alárendeltektől. Munkájában nem hátráltatta, hogy kezdetben sem a pedagógiához, sem a tanügyigazgatás részletfeladataihoz nem értett. A párt határozatai kijelölték a teljesítésre váró feladatokat, ráadásul a minisztérium és a vb is felhívta a figyelmét arra, pontosan mikor és mit kell tennie. A cél elérése érdekében nem nagyon kellett válogatnia az eszközökben, így a legtöbb problémát adminisztratív módon kezelhette. Kácsor ugyanakkor a munkáskádereknek azt a típusát testesítette meg, akik hajlandók voltak képezni magukat és fejlődőképesnek bizonyultak.146 1951-ben beiratkozott az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola magyar szakára levelező tagozaton,147 és 1952-ben egy felsőkáder-képző tanfolyamot is elvégzett.148 A munkások közül kiemelt káderekre gyakran jellemző volt, hogy erős ellenérzés fűtötte őket a régi hivatalnokok és értelmiségiek iránt, akikben a korábbi, úri réteg megtestesítőit vélték felfedezni. Ezt az unszimpátiát fokozta az a kisebbségi érzés, amely a munkáskáderek alacsony iskolázottságából fakadt.149 Mindez párosult a kommunisták körében meg-megjelenő pedagógus-ellenességgel. A párt funkcionáriusai általában bizal165
