Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
tak.92 A megyei tanácsok hatásköre kiterjedt a területükhöz tartozó valamennyi járásra, városra és községre. Ezeknek a közigazgatási egységeknek az élén szintén tanácsok álltak. A járási tanácsok általában a területükhöz tartozó városokat és községeket irányították, ez alól azonban voltak kivételek. A196/1950. (VII. 25.) MT számú rendelet a megyék székhelyeit, valamint országos viszonylatban néhány várost is közvetlenül a megyei tanács irányítása alá helyezte. Ezen városok tanácsai a járási tanácsokkal azonos jogállást élveztek.93 A tanácsok vették át a korábbi önkormányzati és állami szervek feladatait. Az önkormányzatiságot a választott tagokból álló tanácstestületek voltak hivatottak megvalósítani.94 A tanácstagokat 4 évre delegálták a választójoggal rendelkező állampolgárok.95 A tanácstestület feladata volt a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység szervezése, a törvények és felsőbb rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, valamint általános jellegű utasítások kiadása az alsóbb tanácsok számára.96 92 Müller 1988,11. 93 Uo. 11-12. 94 Szikszai 2013,153. 95 Müller 1988,13. 96 Uo. 14. 97 Szikszai 2013,153.; Az említett személyek életrajzai megtalálhatók Jász-Nagykun-Szolnok megye archontológiai adatbázisában: Fülöp - Csönge 2018 98 Müller 1988,14. 99 Uo. 208-209. p A tanács intézkedő és végrehajtó testületé a végrehajtó bizottság (vb) volt. A vb-t a tanács választotta. Szolnokon a megyei vb 1950. június 15-én tartotta alakuló ülését, melyen elnököt, alelnököt és titkárt választottak. A vb elnöke Juhász Imréné megyei tanácselnök, volt főispán, az elnökhelyettesek Zsemlye Ferenc és Beszteri Mihály, a vb titkára pedig Polónyi Szűcs Antal, volt megyei főjegyző lettek.97 Természetesen az alsóbb szintű tanácsok mellett is léteztek vb-k. Ezek kettős alárendeltségben működtek: egyrészt felelősséggel tartoztak az őket megválasztó tanácsoknak, illetve az alsóbb szintű vb-k a felsőbb vb-nek, a megyei vb pedig a Minisztertanácsnak volt alárendelve. Mivel az I. Tanácstörvény előírta, hogy a tanácsülések közötti időszakban feladatkörét a vb gyakorolja, a végrehajtó bizottságok széleskörű jogosítványt kaptak és gyakorlatilag a közigazgatás legfőbb testületévé váltak.98 A vb feladata volt a tanács hivatali alkalmazottainak kinevezése, áthelyezése, elbocsátása, a felügyeleti és fegyelmi jogkör gyakorlása, az alsóbb vb-ktől származó személyi döntések jóváhagyása és az államigazgatás helyi feladatainak intézése. Tehát a vb hatáskörében összpontosultak azok a feladatok, amelyeket a múltban a központi államigazgatás helyi szervei egymástól függetlenül láttak el. A tanácsrendszerben nagyon fontos funkciót töltöttek be a vb-k mellett szervezett titkárságok. Ezek a vb elnökök közvetlen rendelkezései szerint működtek. Feladatkörükbe tartozott a személyzeti és fegyelmi ügyek intézése, az ellenőrzés és információszerzés, valamint a sajtóval és a propagandával kapcsolatos kérdések kezelése. Elvileg ugyanazok a működési szabályok vonatkoztak rájuk is, mint a vb hivatali szervezetére, ám azzal, hogy a teljes apparátust és minden alárendelt szerv munkáját ellenőrizhették, rendkívül meghatározó jogkört gyakorolhattak.99 Kezdetben a titkárság szervezetében működött egy el157
