Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül

rejátszhat az a tény, hogy a hatalmas frontvonalon a különféle katonai egységek (gazdasági, propaganda, politikai, légi, tüzérségi stb.) saját parancsnokságokat hoztak létre, amelyeknek legfőbb vezetője értelemszerűen maga a marsall volt. így alakulhatott ki a köznyelvben a „Malinovszkij főhadiszállása" kifejezés, ami az adott települések lakói között rövidesen már konkrétan a marsall személyes főhadiszállásává alakult.

Heves kilakoltatásáról érintőlegesen esett szó. S bár a megyén kívül esik, mindenképpen szót kell ejteni róla, ugyanis a téma kapcsán kulcsfontosságú. Miután elvonult a front, a szovjet parancsnokság elrendelte a kilakoltatását.149

Erre december 17-től március 17-ig került sor. Heves mellett kilakoltatásra került Erdőtelek is, ám ott „csak" a lakosság felének kellett elhagynia a lakóhelyét.150

„A tizenötezer lakosú városban magyart nem találtunk. Mielőtt Malinovszkij marsall beköltözött volna, az egész lakosságot eltávolították, s körülötte három kilométeres tilos zónát jelöltek ki, amelyiken belül minden civilre figyelmeztetés nélkül lőttek."151

A szállást mindenki maga szervezte meg, ahogyan a kiköltözés mikéntjét is. Mivel a városba a 2. Ukrán Front Parancsnoksága költözött, ezért civilek nem mehettek be a településre. Heves 1945 március közepén népesülhetett be újra. Addig a szomszédos településeken és tanyákon kerestek szállást a hevesiek. A katonák sok értékes tárgyat elégettek, a városban maradt állatok nagy részét pedig felélték. A templomot kifosztották, az orgonát szétszedték.152

Géresi Jánosnak a Magyar Nemzeti Bizottság Elnökségének írt beszámolójában szó esik olyan istállóról is, ahol az állatokkal együtt 90 ember zsúfolódott össze. Problémák adódtak a közigazgatással is, mivel az igavonóval nem rendelkezők nem jutottak el a környező községekbe, így Atányra és Kömlőre sem. Az ő helyzetük volt a legsúlyosabb.153

149 GRÚZ János: Heves város története. Heves, 2009. 207. p.

150 A. VARGA László (szerk.): Új Úton... (Válogatott dokumentumok a felszabadult Heves megye életéből. 1944. október 30. -1945. május 7.) Eger, 1980. 26. p.

151 KOVÁCS 1.1990.157. p.

152 GRÚZ J. 2009. 207 p.

153 Á. VARGA L. 1980.147. p.

154 Á. VARGA L. 1980.187. p.

155 MNL JNSzML V. 619. Jászszentandrás község közigazgatási iratai. 170/1945.

156 GRÚZ J. 2009. 207. p.

157 CSIFFÁRY Gergely (szerk.): Akiket hazavártak... Szovjet hősi halottak Heves megyében. Eger, 1985.12,22. p.

Heves vármegye alispánja utasította a hevesi járás főszolgabíróját, hogy a visszaköltözéskor ügyeljenek a rendre, a polgárőrök koordinálják az eseményeket és kisebb csoportokban térjenek vissza a lakók a házaikba.154

A visszaköltözéshez a Heves megyén kívül eső Jászszentandrás községtől is segítséget kértek, elsősorban igavonókat a menekültek számára Tiszanánára és Kömlőre, a tanyavilágban pedig Pusztaperesre, Sárgapusztára, Lipovniczky szőlőbe, Pusztabútelekre, Menyhárt tanyára, Németh tanyára, Kocka tanyájára.155

A hevesi história szerint Malinovszkij a családjával együtt a Brukner-féle házba költözött. Erre 1963-ban derült fény, mikor a marsall Magyarországon járt. Elmondása szerint itt készült el Budapest és Bécs elfoglalásának terve is.156

Mára azonban biztosnak tekinthető: Rogyion Jakovlevics Malinovszkij 1944. december 15-től 1945. március közepéig Hevesen tartózkodott a parancsnoksággal.157

E kérdésben végleg felteszi az I-re a pontot a 90