Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül
sírt s nem ehhez voltunk szokva. Nyugodt, megfontolt lénye minden helyzetben sugallta a megoldást, de most mintha a napokig tartó fájdalmas felháborodás folytatódott volna, az égbekiáltó történések ellen, amit apámmal együtt éreztek a vasboltos Aajecz néniék miatt. Mi is mentünk a kényszerlakhely felé. Hat éves öcsém sem sokat érthetett az egészből, de a nagy lábast cipelve megszólalt - Ne sírjon Anyuka! Majd megsegít bennünket a Jóisten. Bíztunk!"121 121 NAGY Edit: Érett Öröm. Versek, [s.L] 2011. 8. p. 122 Ladányi Hírek, 2001. április. 8. p. 123 Tiszasülyi Faluház Adattára. Nagy Béla: Emlékezés 1944/45 évekre. 9. p. 124 HEGEDŰS Kálmán: Negyedszázad. A szövetkezeti mozgalom jászladányi történetéből. Szolnok, 1978.19. p. 125 SZABÓ László: Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid története írásban és képekben. Szolnok, 1996. 216. p. 126 Tálas Ernő (Budapest,1926) levele Vincze János Farkasnak (kelt. 2014.12. 24.) 127 GAÁL I. 2000. 70. p. 128 Donkó Lajos (1934, Jászladány) interjú 2015. 02. 23. Készítette Vincze János László 129 Nagy Károlyné Csirke Terézia (1932, Jászladány) interjú 2015. 08.16. Készítette Vincze János Farkas Jelen tanulmány e decemberi napon megáll. Az eddigiek alapján is érzékelhető a lakosság traumatizált állapota. Mint arról szó esett, a kilakoltatás március közepéig tartott. A visszaemlékezésekben pedig újra és újra előkerül az a hiúnak bizonyult remény, hogy a rendkívüli esemény csupán néhány nap, néhány hét lesz. Az ideiglenesség elhúzódása és megélése azonban már nem tárgya e tanulmánynak. Jászladány kilakoltatásának okai Az már látható, hogyan terjedt a kilakoltatás híre és miként élte meg a lakosság. Azonban izgalmas górcső alá venni azt is, mit láttak a kilakoltatás okának és mi lehetett a valóság. Tiszaföldvár kapcsán boncolgatásra került, de tovább mélyíti a ladányi analógia. Kalmár István szerint Jászladány kilakoltatása a német felderítés félrevezetésére kellett. Egyszerű hadicselnek tudható be.122 Ezen a véleményen volt Nagy Béla is, aki Heves és Jászladány kilakoltatását az ellenség megtévesztésének tartotta.123 Hegedűs Kálmán szerint hadászati szempontból volt szükség a kilakoltatásra, mivel „ez áll érdekében nemcsak Jászladánynak, hanem az egész háborús frontnak."12 " 1 Szabó László szerint a Budapest ellen harcoló szovjet katonák pihenőhelye volt a település.125 A helyiek információi igen szerteágazóak. „A megszálló katonai parancs megfellebbezhetetlen volt: a községet ki kell üríteni, mert Malinovszkij marsall hadtestének szüksége volt főhadiszállásra s ezért Jászladányt ki kellett üríteni."126 - vélekedett az okokról Tálas Ernő. Gaál István településtörténeti művében így emlékezett vissza ugyanerre: „A kilakoltatás első óráiban elterjedt az a hír, hogy a Budapest ostromát Kelet felől irányító 2. Ukrán Front hadseregének főhadiszállása, valamint a hadsereg törzsszállása lesz Jászladány. Számolni kellett azzal is, hogy a budapesti harcok elhúzódása esetén német repülőtámadás is lehet."127 Hasonló információi voltak Donkó Lajosnak is: „orosz parancsnokság szerint hadműveleti szempontból volt szükséges a kilakoltatás."123 Nagy Károlyné szerint pihenőhely volt.129 Bagi Kálmánné egy igen érdekes történetet ismert a kilakoltatás okaként, amelyben megjelenik a bosszú is: „Főhadiszállásként elfoglalták az orosz katonák a jászladányi községet és így kilakoltatták a községet, mert a fő utcát nem adták 87
