Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül
Tiszaörvény Az aprócska faluhoz - és a rendkívül közeli Tiszafüredhez - október 20-án érkezett meg a front, azonban Tiszaörvényt a visszavonuló németek 1944. október 9-én teljes egészében kiürítették.65 A kiürítést Herbay Dezső plébános emlékei szerint halálbüntetés terhe mellett rendelték el a németek.66 A lakosság visszaszállingózására azonban nem nyílt lehetőség, mivel közel 3 hétig tüzérségi harcok dúltak a területen. Ez idő alatt a középületek rendkívül súlyosan megsérültek.67 Herbay plébános emlékei szerint „Egyetlen ép ablaküveg sem maradt, a bútorzat 60 százaléka és minden gazdasági felszerelés eltűnt, öt ház pedig leégett a háromhetes harc alatt."68 1945. január 31-én Kocsis János tiszafüredi segédjegyző, aki ekkor Tiszaörvény jegyzői posztját ideiglenesen betöltötte, jelentést tett a község helyzetéről. Az épületek 5%-a vált lakhatatlanná, az öntözőcsatornán átívelő 8 db híd pedig fel lett robbantva. Mint fogalmazott „a kilakoltatások folytán a lakosság ingó vagyonában eset kár felbecsülhetetlen"69 65 BOTKA J. 1989. 526. p. 66 Szolnok Megyei Néplap, 1961. december 24. 2. p. 67 MNL JNSzML V. 647. Tiszaörvény közigazgatási iratai. 34/1946. 68 Szolnok Megyei Néplap, 1961. december 24. 2. p. 69 MNL JNSzML V. 647. Tiszaörvény közigazgatási iratai. 7/1945. 70 UNGOR T. 1971.19. p. 71 Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus 23. 3. p. 72 Szolnok Megyei Néplap, 1979. október 13. 5. p. 73 MNL JNSzML IV. 419. Heves megye Tiszafüred járása főszolgabírájának iratai. 1/1944. Október 20-án a szovjetek megszállják Tiszaörvényt.70 A késő éjjel bevonuló szovjet zászlóaljat Filip Gyenyiszovics Ki va vezette, aki a kiürített faluban az anekdota szerint egy öregembert talált csupán, aki épp a templomi orgonán játszott. Kiva az 1966-ban adott interjújában elmesélte, hogy miután az öreg orgonistától meghallgatták a Katyusát, az megmutatta neki a csónakokat, amelyekkel átkelhetnek a Tiszán, majd Kiva úgy döntött, hogy még éjfélkor átkelnek. „Egy német kiserőd azonban észrevett bennünket és lőni kezdett. A hat csónakból kilőttek egyet, s ott a folyóban lelte halálát néhány bajtársunk. De mire a német hadvezetés észbe kapott, már megvetettük lábunkat a Tisza túlsó partján."71 Kiva az eseményeket összemosta. Az interjúban a november 6-ai Tiszán való átkelést említi Fürednél. 1979-ben újra Magyarországra látogatott és ekkor az átkelés kapcsán így fogalmazott: „1944. november 6-ról 7-re virradó éjszaka 700 emberrel hat apró csónakon nyolcasával, észrevétlenül keltünk át a folyón Tiszaörvény nél a túloldalra. Hídfőállást építettünk, megsemmisítettük a német parti őrséget, így szabad lett az út a többieknek."72 Érdemes megjegyezni a tényt, hogy az átkelés pillanatában a település majdnem 1 hónapja volt kilakoltatva. Az állapot megszüntetésére még ugyanennyit kellett várni. Vagyis amit a németek megkezdték, a szovjetek befejezték. A visszaköltözés pontos időpontja jelenleg még nem ismert. Annyi bizonyos, hogy a község 1944. december 19-én kelt, közalkalmazottakról szóló jelentése viselte az egyes iktatószámot,73 tehát ez volt a település első hivatalos ügyintézése a visszaköltözést követően. 82
