Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül
Búza őrlésére a tiszakürti malomban nyílt lehetőségük, heti 1 alkalommal, úgy, hogy a mázsánként! őrléshez 40 kg szárazfát kellett vinniük.52 52 MNL JNSzML V. 644. Tiszainoka nagyközség közigazgatási iratai. 28/1945. 53 MNL JNSzML V. 644. Tiszainoka nagyközség közigazgatási iratai. 48/1945. 54 TFMA 0247-1972. - Vidéki Imréné: Tiszakürt története 1945-70-ig. 4-8. p. 55 TFMA 0252-1972 - Kiss Imre: Cserkeszőlő község története. 4. p. 56 SZABADI I. 2016. 90-91. p. 57 BOTKA J. 1989. 489. p. 58 SZABADI I. 2016. 91. p. 1945 áprilisában a község állat- és terményállománya a következő volt: 104 ló, 22 kanca, 49 ökör, 84 tehén, 21 tinó és 38 borjú. 3 juh, 54 sertés, 18 kecske, 248 tyúk, 12 liba. 360 q búza, 27 q árpa, 192 q tengeri, 110 q len, 235 q borsó, 120 kg bab, 5 q napraforgó, 85 q burgonya. A len és a borsó teljesen, míg a burgonya felesrészben a szovjetek által zárolásra került.53 A harcokat megelőző állat- és terményállomány méretéről nincs információ, mindenesetre megéri összevetni a veszteség mértékét a félévvel későbbi adatokkal. A veszteség minden tételben sokszorosa volt. Tiszakürt A település frontharcairól izgalmas beszámolót nyújt Tompa János egykori főbíró visszaemlékezése.54 Jelen téma kapcsán különösen érdekes, hogy a szemtanúként részletesen megfigyelt események mellett kitért a település németek általi október 7-8-ai kiürítési tervére, azonban a frontharcok utáni kilakoltatásról nem tett említést. Hasonló a helyzet Cserkeszőlő esetében is. Cserkeszőlő a második világháború idején Tiszakürt részét képezte. A később önállósodó település története kapcsán Kiss Imre írt a harcokról, ám minden borzalom ellenére egy, a korszellemnek megfelelő, idealizált képet festett le. A kilakoltatás fényéről ő sem tett említést.55 A település frontharcainak és kilakoltatásának nagy krónikása az akkori lelkész, dr. Tóth Dezső. Októbert 8-tól a magyar és szovjet-román csapatok egyaránt bejártak a községbe. Október 11-én német légitámadás érte a belterületet, de a fennálló helyzet, vagyis mind a magyar, mind a szovjet-román csapatok járőrözése egészen 17-éig megmaradt, amikor is komoly összecsapásokba keveredtek. Ezt követően 3 hétig mind magyar-német, mind pedig szovjet-román részről tüzérségi támadás érte a települést. Érdemes megjegyezni, hogy a község szovjet bevételét október 11-ére teszik. Ez Tóth Dezső tudósításainak tükrében megkérdőjelezhető. 18-án a Kürtön állomásozó szovjet csapatokat románok váltották fel. Ez az egység pedig 3 hét alatt kifosztotta a települést. Ahogy Tóth Dezső fogalmazta meg: „e három hét alatt mind erkölcsiekben, mind anyagiakban sokat romboltak."56 A település kilakoltatásának parancsát október 22-én hirdették ki,57 de az erőszakos cselekmények hatására a lakosság részben önszántából is a Tiszától távolabb eső szőlőkbe menekült.58 A kilakoltatás során történt kárról közvetlen információ csupán a gyógyszertár 80
