Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
dolgozó munkásember maradt” Kubikosként, később raktárosként dolgozott és állami gazdaságok szervezője volt. 1957-ben munkásőr hadnagyként vonult nyugdíjba. Juhász Imréné sz. Gonda Zsuzsanna 1945-ben politikai nyomozó lett, majd az év végétől az MNDSZ mezőtúri szervezetének szervezője. 1946-tól a helyi igazolóbizottság és az MKP megyei választmányának tagja. 1948-ban vándorpártiskolát szervezett. Tavasszal az MNDSZ megyei, ősztől országos szervező titkára. 1949 januárjától a megye főispánja, majd tanácselnöke. 1953-ban és 1958-ban is képviselővé választották. 1954-től az MDP Központi Vezetőségének is tagja lett. Három elemivel 1951-ben beíratták jogi egyetemre és 1956-ban doktori címet kapott. A forradalom idején tanácselnökségéről a lakosság követelésére le kellett mondania. 1957-ben rövid ideig a forradalmárok ügyeit tárgyaló megyei ügyész volt. Leváltása után, 1958-tól a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke lett. Kardos Jenőné sz. Dobos Rozália az MNDSZ szolnoki szervezetében volt elnökségi tag, az MKP megyei szervezetében pedig „nőtitkári" pozíciót töltött be. Az MDP Szolnok Megyei Bizottságának is politikai munkatársa maradt. Keskeny János kőművessegédként 1944-ben a szolnoki MKP szervezet vezetőségi tagjainak egyike, de 1945 őszén közlekedési baleset áldozata lett. Magda Árpád 1944 őszétől az újjászervezett rendőrség tagja volt, Mezőtúr külterületének parancsnoka. 1947-ben rendőrtiszti iskolára ment, 1949-ben leszerelt. A Hortobágyi Öntözési Vállalat vezetője lett, majd a Kelet-magyarországi Építőipari Tröszt személyzeti osztályát vezette. Négy éven át a Bánhalmai Állami Gazdaság igazgatója is volt. 1956-ban nyugdíjba vonult és Mezőtúron a pártbizottság tagja lett. Németh Lajos életéről kevés adattal rendelkezünk. 1945-ben az MKP karcagi vezetőségének tagja, majd ugyanazon évben a város rendőrfőkapitánya lett, s később is a Belügyminisztérium dolgozója maradt egészen nyugdíjba vonulásáig. Polónyi Szűcs András 1945-től 1946. október 1-ig Szolnok város első tanácsnoka volt, de megromlott egészségére hivatkozva lemondott. Visszatért a Szolnoki Cukorgyárba, majd 1956-ig a Hatvani Cukorgyár igazgatójaként dolgozott. 1957-ben rokkanttá nyilvánították. Polónyi Szűcs Antal 1929-ig géplakatos volt a Szolnoki Cukorgyárban, majd 1930-tól Budapesten taxisofőr és autószerelő. 1945-ben visszatért Szolnokra, belépett az MKP-ba és a megyei pártbizottság függetlenített funkcionáriusa lett. 1946. júniustól Nagykörű, később Rákóczifalva vezetőjegyzője volt. 1948-ban a tiszai közép járás, 1949-ben a jászsági alsó járás, majd az év végétől a vármegye főjegyzőjévé lépett elő. 1950-től 1951-es lemondásáig megyei tanács VB titkár volt. További életéről egyetlen információnk, hogy 1970- ben tanárként ment nyugdíjba. Polónyi Szűcs Lajos cukorgyári dolgozó, majd 1945 őszétől 1947 januárjáig a Szolnok Megyei Rendőr Főkapitányság Politikai Osztályának vezetője. 1946. április-október folyamán megbízott megyei rendőrfőkapitány, majd ismét cukor gyári dolgozó, párttitkár. 1948-tól a vállalat vezetője, 1949-től pénzügyminisztériumi főosztályvezető, 1951-től pénzügyminiszter-helyettes. 1961-től 1967-ig a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese, majd 1974- ig a Víz- és Csatornaművek igazgatója. Ragó Antal 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés kommunista párti tagja, ezután az 1953-58-as éveket kivéve élete végéig Szolnok megye parlamenti képviselője volt. 1945- 66
