Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Schwimmer, Tabák, Szana és Kardos is egyaránt zsidó származású,180 fiatal, baloldali értelmiségiek voltak. Később Schwimmer munkaszolgálatos lett, a többieket pedig 1942- ben sorozták egyazon, keleti frontra vitt büntetőszázadba.181 180 Megjegyzendő, hogy a zsidó fogalmat igen tágan és pontatlanul értelmező köznyelvvel szemben különbség teendő a zsidó származás és az izraelita vallást aktívan gyakorló közösség között, továbbá a zsidó identitását elfogadók és megtagadók csoportjai között egyaránt. Nyilvánvaló, hogy a különböző zsidó és nem zsidó iden­titásokat valló emberek nem egységes tömböket alkottak, hanem sokan többes identitással éltek együtt. Aki magát zsidó származásúnak tekintette, az is sok esetben elsődlegesen magyarnak és csak azon belül zsidónak vallotta magát, mint ahogy a magyarság egészén belül sem volt egységes nézőpont azzal kapcsolatban, hogy a magyarságból kizáró tényezőnek tekintették-e a zsidó származást, vagy sem. Az identitás választásának szabadságát az MKP/MDP vezetői is fenntartották maguknak, „a többieknek ők választottak identitást". RÉVÉSZ Sándor: A zsidó mint olyan és nem olyan. 1996. http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-zsido-mint-olyan-es-nem-olyan (Utolsó letöltés: 2020. 09. 24.) 181 Kardos Jenőné elmondása szerint maga nem, de férje révén gyermekei a korabeli törvények értelmében szintén zsidó származásúnak minősültek, ezért a háború alatt bujkálni kényszerült velük. KARDOS J. D. R. 1969.137. p. 182 S éppen emiatt „az átlagosnál jóval nagyobb eséllyel jutottak funkcióhoz a háború után. Nem állt módjukban kiszolgálni az ő megsemmisítésükre irányuló törekvéseket, nem állt módjukban közhivatalokban kompromittálniuk magukat, az át­lagosnál magasabb képzettséggel rendelkeztek, s több okuk volt a háború előtti rendszert utálni, a háború utánit elfogadni." Mégis, 1945 novemberében a zsidóknak csak „negyede-ötöde szavazott a kommunistákra", s a kommunista sza­vazatoknak csak „3^%-flf adták a zsidó származásúak." Nem volt tehát egységes a zsidó származásúak viszonya sem a kiépülő új rendszerhez. Ráadásul 1956-ig a kommunista rendszer mellett állókat is, mint „burzsoá ele­meket" számos alkalommal diszkriminálták és „népi káderekre" cserélték. A Rajk-pert kísérő kizárási kam­pányban például 310 eltávolított funkcionáriusból 209 volt zsidó származású. Az összkép tehát a zsidó származásúak és a kommunisták viszonyában sem olyan fekete-fehér, mint amilyennek távolról szemlélve tűnhet. RÉVÉSZ S. 1996. 183 MÁKOS J. 2020. 338-345. p. A zsidó származásúakkal kapcsolatban érdemes kitérni arra, hogy a társadalmi rész­arányukat meghaladó mértékű csatlakozásuk a kommunista mozgalomhoz országosan megfigyelhető jelenség volt, tekintettel utóbbinak a faji és felekezeti szempontból egyaránt egyenlőséget hirdető eszmeiségére, mely az üldözött kisebbségek számára feltétlenül von­zóbb közeget jelentett.182 Ez a nagyobb részarány Szolnokon egyedül az illegális kommu­nistákkal kapcsolatban álló értelmiségiek alig néhány fős körében érvényesült. Az illegális kommunista sejtek tényleges tagságát, a tagságon belül játszott szerepeket és a különböző sztrájkokban érintettek teljes körét nézve viszont már egyértelműen marginális tényezőnek számítottak, elsősorban épp értelmiségi mivoltuk miatt. Összefoglalva a fentieket: a vármegye egészén végigtekintve kijelenthető, hogy vidé­künkön az illegális kommunisták körében az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szegényparaszti, illetve segédmunkás réteg dominált. S bár a megyeszékhelyen és Kisúj­szálláson akadt példa zsidó származásúak kommunista kapcsolataira is, de tényleges be­folyásuk az illegális KMP akcióira csekély volt, majd az 1945-ben legálisan újjászerveződő MKP politikájára teljesen jelentéktelen. Ez utóbbi nem csak a földmunkás-segédmunkás kommunisták túlsúlyának, hanem döntően a Holokausztnak a következménye. Ahogy Darvas Lászlót és Strasszer Gyulát is elpusztította a zsidóüldözés, úgy Schwimmer is Mauthausenben, míg Szana és Kardos a keleti fronton lelte halálát, Tabák pedig csak 1948-ban tért haza a munkaszolgálatot követő orosz hadifogságból.183 63

Next

/
Thumbnails
Contents