Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN: Kulturális sokszínűség - sokszínű kultúra fekete-fehérben
esztétikai és morális érzéseket ébreszt és ezen érzések közlésén keresztül válik értelmezhetővé. A művészet definíciójának nehézségei éreztetik hatásukat a művészettel kapcsolatos kategóriák, a művészeti ágak, a műfajok és egyéb csoportosítások meghatározásánál is. Ezek alapján a fotózást a képzőművészeten belül a térbeli művészethez soroljuk. Ez azt jelenti, hogy a mű kompozíciójában a térbeliség fontosabb az időnél, azaz nincs egyetlen meghatározott sorrendje a befogadásnak, az egymás mellettiség a fontos. Más felosztás szerint az érzékletes művészetek közé tartozik a képzőművészet és ezen belül a fotóművészet, mivel a látvány elsősorban az érzékekre hat, nem fogalmilag fejti ki hatását, bár feldolgozása nem nélkülözi a fogalmi gondolkodást. Végezetül egyértelműen vizuális művészet a fotózás, mivel a szemünknek, a látásnak van meghatározó szerepe a mű befogadásában.9 9 A művészet fogalma. https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szet (Utolsó megtekintés: 2020. szeptember 21.) 10 Kresz Albert (1939- ) fotóművész, fotóriporter 11 BALÁZS Gusztáv: A fotós, aki rabul ejti az időt, http://nol.hu/archivum/archiv-65000-48904 (Utolsó megtekintés: 2020. szeptember 22.) 12 Újabb albumán dolgozik Kresz Albert. In: Gödöllői Szolgálat, 2016. november 15. 13 NÉMETH János: Egy Flexaret és két jóbarát - A Balogh Rudolf díjas fotóművész, Kresz Albertról. In: Pannon Tükör, 2013/2. Ezért sem egyszerű a társadalom szellemi életének, a szellemi javaknak és a műveltségnek művészi fotókon való megjelenítése, hiszen az alkotó sokszor a portré vagy riportfotó műfaján keresztül nem csupán dokumentál (megfagyasztja az időt), hanem egyéni látásmóddal, érzelemmel megtöltött állásfoglalással kell fényképeznie úgy, hogy mindeközben hiteles is maradjon. Egy jó fotó elkészítéséhez kevés a fényképezőgépet, a fényképezési technikákat és a fotómódosító eljárásokat ismerni, szükség van a bemutatni kívánt témával kapcsolatos tájékozottságra is. Nincs is jobb példa erre, mint az eredeti szakmája szerint szövetanyag-tervező művész Kresz Albert10 zenészeket bemutató fényképei. Kresz már főiskolás korában is a fotózás, valamint a komolyzene szerelmese volt - közönségszervezést vállalt a Zeneakadémián, cserébe ingyen hallgathatta a kor világhírű zeneművészeit. Nem csupán hallgatta, de fényképezte is őket, például 1966-ban, az Ifjúsági Magazin megbízásából Tormay Gabriella zongoristát (akit később feleségül is vett).11 Hanglemezborítókat tervezett (összesen 120 db köthető a nevéhez), zenei témájú fotótárlatokat rendezett, továbbá 2011-ben könyvet adott ki 99 kép a muzsikosokról címmel, melyben több fénykép is szerepelt jóbarátjáról, Kocsis Zoltán zongoraművészről.12 Tárlatain a nemzetközi és a hazai zenei világ kiváló zongoristáinak, hegedűseinek, fuvolistáinak, karmestereinek portréi, próba- és koncertképei, valamint privát fotói láthatók. Barátja, Németh János keramikusművész gondolatait idézve .. ] nem csak zenészeket, portrékat látunk, hanem azok hitét, szenvedélyét vagy magát a zenét véljük hallani. Ezek a képek nemcsak rögzítenek vagy dokumentálnak eseményeket, embereket, hanem olyan szinten jelenítik meg, hogy a csendnek is hangja van, a képzelet, a lélek hangja. Kresz Albert őrzi és láttatja kultúrtörténeti értékeinket. [...] Fotóin megszólít bennünket az exponált pillanat és tovább viszi gondolatainkat emberről, életről, elmúlásról."13 Érdeklődése nem állt meg a zene világánál; ezt bizonyítják írókról, színművészekről (lásd Latinovits Zoltán) és kép235
