Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Főispán a Tiszán túl: Verbói Cséti Róbert működése a román megszállás idején (1919-1920)
sertést hajtott el, hogy az többszörösen haladja azt a mennyiséget, melyet a román kormány e vidék lakosságától kívánt volna") és a közigazgatás teljeskörű újraindításáról.42 42 Kisújszállás és Vidéke, 1919. augusztus 24.2-3. p. A széleskörű zabrálás tökéletes példáját adja az egyik túrkevei jelentés 1920 elején: „Tisztelettel jelentjük, hogy Andronescu tüzér alezredes és Kapscha őrnagy úr által elvitetett tőlünk 68 drab ló, Marinescu őrnagy úr által 2 drb ló, a román bevonuláskor ápr. 29-én 283 darab, a 91-ik gyalogezred elvitt 40 darabot, a 92. gyalogezred elvitt 70 darabot, 4-ik vadászezred elvitt 52 darabot, 21 és 26 tüzér ezred elvitt 4 darabot, Stirbeu főhadnagy elvitt 17 darabot, Bratianu főhadnagy úr elvitt 2 darabot, Patrucoj kapitány úr elvitt 2 darabot, Horia főhadnagy úr elvitt 1 darabot, összesen elvitetett 742 darab ló, 7 drb. mén 12-es requiráló biz. által." MNL JNSzML Túrkeve város tanácsának iratai, Közigazgatási iratok V. 572. c. 345/1920. 43 „A románok még a szellemet is elrekvirálták, mire eklatáns példa, hogy Lupsán hadnagy, városparancsnok, egy rossz szövegű prózát adott át a helybeli lapszerkesztőnek azzal az utasítással, hogy ebből a rossz magyar prózából, amit ő írt, fabrikáljon egy nagyszerű magyar verset. A vers témája az lett volna, hogy micsoda dolog az, hogy a karcagi leányok még mindig hidegen viselkednek a román nemzeti hadsereg dicső katonáival. S mikor ez a verscsinálás rosszul sikerült, az erőszakosan kinevezett költőnek huszonötöt akart kiutalni, mire a költő megszökött a városból." Uj Nemzedék, 1920. március lO.l.p. 44 Kisújszállás és Vidéke, 1919. október 5. és 1919. november 23. 45 Kisújszállás és Vidéke, 1919. szeptember 7. és 14. Ráadásul számos központi tisztviselőt helyeztek át ekkor Szolnokról Kisújszállásra az itteni főispáni hivatal „túlterheltségére" hivatkozva. Az augusztus 30-i ülésen tárgyaltak a Tisza által kettévágott vármegyében egyre élénkebbé váló élelmiszer-csempészetről is. A fokozódó élelmiszer-ellátási problémák miatt úgy döntöttek, hogy korlátozni kell az utazási igazolványok felhasználását, az ekkor szállítható élelem mennyiségét, illetve maximális árak megállapítására is sor került. A legnagyobb gondot természetesen a folyamatos rekvirálás,43 illetve a megszállt részek szisztematikus kifosztása jelentette. A főispán állandó érintkezésben volt a katonai parancsnokságokkal: gróf Almásy Dénes vezetésével küldöttség ment a nagyszebeni kormányzótanácshoz, Gaál János, Kun Árpád, Tóth Imre polgármesterek, illetve Fekete Lajos rendőrfőkapitány vezetésével pedig tárgyalásokat folytattak a debreceni kormányzó-tábornokkal (Fekete feladata elsősorban az engedélyezett csendőrség megszervezése volt), ám az újabb és újabb követelésekkel nehéz volt megbirkózni. így egyik héten a román hadsereg részére 675 vagon zabra és árpára, másik héten 210 db sertésre, 380 vágójószágra, 55 vagon búzára, 32 vagon kukoricára tartottak igényt, majd közölték, hogy a felmerült közigazgatási költségeket is ki kell egyenlíteni. Ez 6 millió 300 ezer korona befizetését jelentette.44 A két részre szakadt vármegye közigazgatási problémáit, a helyzet „képlékenységét" jól mutatja az alábbi három eset. Szeptember 6-án Szolnokon tartottak vármegyei gyűlést a két rész egyesítéséről (is), három nap múlva pedig Törökszentmiklóson rendeztek értekezletet, ahol arról döntöttek, hogy céljuk gyors megvalósítása érdekében küldöttséget indítanak a belügyminiszterhez a karcagi (Szántó József), a túrkevei (Tóth Imre), a mezőtúri (Kun Árpád) polgármesterek és Back Andor főszolgabíró részvételével.45 1919 szeptemberében Friedrich István miniszterelnök komoly megfontolásra ajánlotta Beniczky Ödön belügyminiszternek azt az elképzelést, amellyel felkereste őt egy jász küldöttség. Előterjesztésükben azt kérték a miniszterelnöktől, hogy „amíg az országterület vármegyéinek újabb beosztása törvényhozási úton megtörténik, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 20
