Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Akik a Kádár-korszakban is messzire vágytak... „Disszidens" perek a Szolnoki Járásbíróság iratanyagában
molású olcsó vasúti és repülőjegyek elterelték a tömegek érdeklődését a nyugati utazásoktól. Kék útlevéllel a drága nyugat-európai utakra inkább az átlagosnál jobban kereső honfitársaink vállalkoztak, továbbá azok, akiknek közeli rokonaik külföldön éltek. Ugyancsak mérsékelte az utazási kedvet a háromévenként igényelhető nagyon alacsony, mindössze hetvendolláros nyugati valutakeret. A feketén vásárolt valuta kivitele pedig bűncselekménynek számított. 1978-tól liberalizálták a nyugati útlevelek kiadását és ezzel egyidejűleg a magyar állampolgárokkal szemben Ausztria eltörölte a vízumkényszert.28 A szökések a nyugati határzáron át egyre inkább okafogyottá váltak és az 1980-as évek végére a világútlevél kibocsájtásával a magyar lakosság részéről megszűntek. 28 Hivatalosan 1979. január 1-jével szűnt meg a vízumkényszer Ausztria és Magyarország között. 29 A politikai szembenállást Cs. F. édesapja is nyíltan vállalta és számos alkalommal hangoztatta rendszerellenes nézeteit. A szolnoki tanárembert 1965 januárjában ismeretlen tettesek brutálisan bántalmazták és az életét csak bravúrosnak számító koponyaműtéttel sikerült megmenteni. 1965 őszén, amikor a fiát államellenes bűncselekményért letartóztatták, kijelentette, hogy ők nem értenek egyet a rendszerrel és ki akarnak vándorolni Nyugatra, de ezt a magyar hatóságok nem engedélyezik. - MNL JNSZML XXIII. 15. a. Szolnok Megyei Tanács Művelődési Osztályának közigazgatási iratai 21317/1966. Az írásunkban ismertetett disszidens perek vádlottjai között egyetlen MSZMP-tag sem található, sőt politikai nézeteiben szembenálló, rendszerkritikus előéletű személy is alig akad közöttük. Csupán a kémkedésért már korábban elítélt Cs. F. fogtechnikus esetében egyértelmű a politikai indíték, ám elsősorban ő is azért akart Nyugatra szökni, hogy egyetemen tanulhasson, és az életpályáján jobban boldoguljon.29 A legfőbb motivációt az 1960- as, -70-es években, csakúgy, mint a mostani, külföldön munkát vállalók számára is, a jobb megélhetés reménye és a magasabb nyugati életszínvonal jelentette. Az orvosok körében különösen vonzónak számított a nyugati bérviszonyokhoz képest is kiemelkedően magas jövedelem, a sokkal kedvezőbb munkakörülmények és az ígéretesebb szakmai karrier lehetősége. A Csehszlovákiában őrizetbe vett határsértők esetében a magyarországinál merevebb politikai viszonyok is tükröződnek a perekhez tartozó vizsgálati jegyzőkönyvekben. A csehszlovák határőrség vaskos, az egyes büntetőperes akták összes többi részénél - a magyar rendőrségi, ügyészségi és bírósági iratoknál - jóval bővebb anyagot adott át a magyar hatóságoknak. A letartóztatott magyar állampolgárokat többször kihallgatták, akik a jegyzőkönyvek lefordított szövege szerint rendszerellenes nézeteikről is vallomást tettek. Ezeket a részleteket azonban a magyar bíróság nem vette figyelembe, mivel valószínűleg szándékos torzításnak, vagy a tolmács rossz fordításának tulajdonította. A fiatalkorúak disszidálási kísérleteit inkább a kalandvágy, mint a politikai szembenállás megnyilvánulásának tekintették. A Szolnoki Járásbíróság több vádlott esetében elmegyógyászati szakvizsgálatot rendelt el. Az orvosok feltételezhetően jó szándékúan, a vizsgált személy valós állapotánál rosszabb eredményről állítottak ki igazolást, amit a bíróság messzemenően figyelembe vett és enyhébb büntetést szabott ki, vagy attól teljesen eltekintett. Elmeorvosi vizsgálatra került sor P. F. 15 éves tiszatenyői és O. K. 16 éves szolnoki vádlott esetében is, akik a Szovjetunióba, illetve az NDK-ba szerettek volna disszidálni. P. F. a tanítójától hallotta, hogy a Szovjetunióban milyen jólét van. Ezt a leckét másoknak is megtanították az iskolában. Ám aki elhitte, azt nem tekintették normálisnak... 183
