Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Főispán a Tiszán túl: Verbói Cséti Róbert működése a román megszállás idején (1919-1920)
Cséti Róbert A románok helyzete július végén, augusztus elején szilárdult meg, miután a Forradalmi Kormányzótanács által elrendelt július végi offenzíva kimerült, és a románok ellentámadása nemcsak a Tanácsköztársaság végét, hanem a magyar főváros románok általi elfoglalását is jelentette. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kormánybiztosa, akit a vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbíztak,20 Lippich István volt,21 aki 1919. szeptember 30-tól 1920. május 20-ig töltötte be ezt a pozíciót.22 O ekkor ténylegesen csak a Tiszán inneni részek ellenőrzését látta el, míg a Tisza vonalától keletre eső területen a románok rendezkedtek be - terveik szerint nem csak időlegesen. Ezt jelképezte - többek között - a megszállt területekre főispánként kinevezett verbói Cséti Róbert személye is, aki 1919 júliusában a románoktól kapta megbízatását.23 20 Az 1912. évi LXIII. törvénycikk 4. §-a alapján a főispáni teendőket is ellátó kormánybiztosok rendkívüli hatalmuk birtokában - elvileg - biztosítani tudták a rendet, illetve össze tudták fogni a közigazgatási és katonai hatóságok munkáját. 21 Lippich István (1881-1946) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kormánybiztos-főispánja 1918 és 1920, majd főispánja 1920 és 1922 között. 22 MNL JNSzML IV. 407.4450/1922. 23 MNL JNSzML V. 272. c. XVI. 733/1919. 24 Századunk névváltoztatásai - Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893. Budapest, 1895. 54. p. Az adatok szerint Ottó gyermekei: Győző, Róbert, István. 25 Bányászati és Kohászati Lapok, 1906. november 15. 26 BALSAY Aladár: Verbói Cséti Róbert. In: Bányászati és Kohászati Lapok, 1933. június 3. (A továbbiakban: BALSAY A. 1933.) 27 HM HIM Hadtörténelmi Levéltár, Tiszti személyügyi anyagok, 28143. Ki volt verbói Cséti Róbert, aki egy rendkívüli történelmi helyzetben került nagyon fontos pozícióba, és akinek személye és tevékenysége ma is kevéssé ismert a nagyközönség előtt? Cséti Róbert 1872. december 18-án született Selmecbányán, római katolikus családban. Édesapja, Cséti Ottó (1837-1906; eredetileg: Chrismar)24 európai hírű tudós tanár, bányamérnök, aki a Selmecbányái Akadémián a Bányamértan-Geodézia Tanszék első vezetője volt. Érdemei elismeréséül megkapta a „verbói" előnevet, illetve a nemesi rangot. Édesanyja Torma Kamilla.25 Neje Klenovits Josefin (1882-1956). Két gyermekük született: Sári és Margit. Cséti Selmecbányán végezte iskoláit, így az Akadémiát is, ahol kohómérnökként végzett.26 Alapító tagja volt az Országos Magyar Bányászati és Kohó Egyesületnek. 1893 és 1894 között töltötte egyévi önkéntesi katonaévét az 5. gyalogezrednél Miskolcon, 1894 és 1903 között pedig tartalékosként, hadnagyként szolgált. Katonai jellemzésekor kiemelték erős jellemét, „igen jó tehetségét és szellemi képességét", gyors felfogását.27 Tehetségének köszönhetően a századfordulón felfutó acélipar egyik kiemelkedő hazai alakjává vált: az 1895-ben alapított, majd a bécsi Poldihütte tulajdonába került Magyar 17
