Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Emlékek és dokumentumok a Budapestről kitelepített Kultsár család történetéből
Harmos Géza (1920-2016) emlékei kitelepítésükről59 ,Vagy beleőrülünk, vagy alkalmazkodunk. " 59 Részlet a 2010-ben készült kéziratból. Ezúton is megköszönöm Kultsár Szabolcsúénak, hogy nagybátyja kéziratát készségesen rendelkezésemre bocsátotta, és ifjabb dr. Harmos Gézának, hogy hozzájárult a részletek közléséhez. 60 Harmos Géza kisfia Géza 61 Gecsányi Ágoston volt altábornagy 62 Újlaki Zsuzsanna, később Kultsár Szabolcs felesége 63 Csertői Margit, Újlaki Zsuzsanna édesanyja 64 Csertői Júlia, Harmos Géza felesége Harmos Géza Kultsár Szabolcsúé nagybátyja volt. 1945-ben katonatisztként orosz hadifogságba esett, és a Gulágon töltött évek után 1948 júliusában érkezett haza. 1951-ben feleségével és 11 hónapos kisfiával kitelepítették Esztárba, majd Kismarjára került a családdal együtt. 2010-ben, 90 évesen írta le élete történetét a család kérésére. A következőkben a kitelepítés éveiről készült emlékeit tesszük közzé. 1951 Egyre nehezebb az élet. Apósom a bakancsot és a hátizsákot az ágya mellett tartja - igaza lett. Éjjel kettőkor csengettek, érte jöttek. Elvitték a Katonai Politikai Osztályra. Szerencsére két nap múlva kiengedték, ma sem tudom, hogy mi történt. Édes Gézukánk60 a jó tejtől szépen fejlődik, imádjuk. Szép szőke haja nőni kezd. A bankban rendben mennek a dolgok. Az átszervezés sikeres volt. Szép jutalmat kaptam érte. Idegesítő híreket kaptunk. Kitelepítésekről suttognak, elsősorban Budáról viszik a régi rendszer embereit. Guszti bácsi61 megkapta a nyugdíját, nagy öröm volt, eggyel több kereső. Június 25-én megkaptuk a végzést. Huszonnégy óra alatt el kell hagyni a házunkat. Kényszertartózkodási lakhely Esztár, Petőfi u. 58. Kétszáz kilót vihettünk magunkkal. Már készült a család. Anyósom, apósom és Zsuzsika62 Kisvejkére utaztak, akikkel már előre elintézték a lakást. Gondolták, hogy bennünket megmenthetnek, tévedtek. Összecsomagoltunk. Kétségbeestünk, hiszen fiunk 11 hónapos volt. Minden a lakásban maradt, senki sem fogadta be. Édesapámékhoz egy csomó dolgot, okmányokat, ruhaneműt, fényképeket átvittünk. Hajnalban jött a kocsi értünk. Egy napig utaztunk. Elfogyott a tea. Gézus a mozdonyvíztől bélhurutot kapott. Egy idősebb csendőrhöz utaltak be, egy szobát kaptunk. Kaffka Margit írónő sógornője volt a lakótársunk a kis házban. Mindent elvesztettünk. Állást, lakást, bútorokat, szabadságunkat. Vagy beleőrülünk, vagy alkalmazkodunk. Hát ilyen szemét gazemberek vették át az ország vezetését. Pénzünk alig volt. Matyóval63 cséplőgéphez mentünk dolgozni, ő pelyvalyukba, én kévét vágtam a dobon. Virradattól sötétedésig. Délben leálltunk, Julikám64 megfőzött, és árkon-bokron keresztül a kisfiúnkat kocsiban tolva kihozta az ebédet. Minden nap, több hónapon keresztül. Ez volt a legnehezebb! Közben kis kezével kenyeret is dagasztott. 160
