Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Emlékek és dokumentumok a Budapestről kitelepített Kultsár család történetéből
2. Dr. Kultsár Barnabás levele Túróczi Izabellának esküvője alkalmából 1966. október 22. „Kedves Belluska! Sok-sok szeretettel gondolunk Rád és Mindnyájatokra, a mai napon, házasságkötésed ünnepén! Szeretettel gondolunk Rád, az új élet küszöbén kopogtató örvendező arára, és az új család alapítására készülő, reményt halmozó, tervezgető fiatalasszonyra, akinek lénye inkább csak fogalom előttünk, s akinek alakját, mosolyát, piruló arcát inkább csak varázsolgatjuk magunk elé, csak képzeletben él előttünk. És főleg szeretettel gondolunk a képzelet játékából megelevenedő valóságra, a még iskolába sem járó csepp kis Belluskára, aki 1951 júniusában a két Túróczi porta közötti útrövidítést, a tengeriföldön át elsőként mutatta meg, aki két és fél éven keresztül hozzátartozott mindennapi életükhöz, s akinek bájos mosolya, felnőtteskedő komolykodása, tudást vágyó kérdezősködése a boldogházi korszak után is még sokáig hiányzott mindennapjaink megszokottságábóL Több mint tíz esztendeje nem halljuk anyáskodó hangodat: hát Kislevente mit csinál? (Ha most kérdeznéd, azt válaszolnánk, hogy hétfőn Pestre utazik, a Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjainak képviseletében egy olyan ankétra, melyet a Magyar Tudományos Akadémia rendez fiatal matematikusok részére.) [...] Őszinte szívvel kívánunk nektek boldog családi életet, megelégedettséget, reményeitek valóra válását. Szüléiteket, Inciéket szeretettel öleljük, csókoljuk, és kérjük, hogy róluk is tájékoztassál bennünket."47 47 Túróczi Irén esküvőjén jelen voltak Kultsár Barnabásék, ahol egy kedves, általa írott pohárköszöntőt mondott az ifjú párnak. (A köszöntő Kultsár Levente gyűjteményében.) írógéppel írott egy oldalas levélmásolat, mivel az aláírás kézzel történt, a másolatokon nem szerepel aláírás. 3. Dr. Kultsár Barnabás levele Hajdúböszörmény, 1977. december 2. „Kedves Marika és Kedves Laci! Igazán nagy örömünk telt abban, hogy hosszú idő után újból hírt hallottunk nehéz sorban szerzett barátainkról. Köszönjük a küldött lapot, és köszönjük a búcsú napjára szóló szíves hívást is. Sajnos, augusztus 4-ét nem tudjuk Jászboldogházán tölteni, mert korábban elhatározott időbeosztásunk ezt lehetetlenné teszi. Margit Szabolccsal együtt Erdélybe készül, rokoni látogatásra, Levente a Balaton mellett üdül, én pedig itthon maradok - házőrzőnek. Barnáék már régen külön család, Badacsonyban töltik szabadságukat. Nagyon vágyódom azonban Boldogházára, hogy még egyszer láthassam azt a helyet, ahol az - utólag - kellemes emlékeket keltő, bűn nélkül kapott fogságomat töltöttem. Augusztus 148
