Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Emlékek és dokumentumok a Budapestről kitelepített Kultsár család történetéből
4. A Teréz körút 6. és 8. sz. ház kb. 800 zsidó lakójának vezetői a nyilas uralom alatt esténként Ügyvéd úr irodájában gyűltek össze, és vele együtt ott tanácskozták meg a mintegy 800 zsidó védelmében végzendő teendőket. Ügyvéd úr egyébként engemet rejtekhelyemen meg is látogatott, és minden tekintetben segítségemre volt bujdosásomban. Ügyvéd úr nagyban hozzájárult tanácsaival és cselekedeteivel, hogy kitarthattunk, és türelemmel viseltük el sorsunkat. Fentieket készséggel vagyok hajlandó bárhol, bármely fórum előtt megismételni. Teljes tisztelettel Barna Imre A Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. cégvezetője Kétoldalas kézzel írott levél, saját kezű aláírással. Dr. Kultsár Barnabás hagyatékából. Ezek a levelek, igazolások a hatalom számára semmit nem jelentettek. Ugyanakkor megőrizték az emberi helytállás szép példáját, és egyben árnyalhatják az olykor még ma is leegyszerűsítő, általánosító vélekedéseket erről az időszakról. Vesztes per a gyermekek mentesítéséért Dr. Kultsár Barnabás a Családi Bibliában gondosan feljegyezte gyermekeinek születési körülményeit és későbbi sorsuk alakulását is. Nagy szeretet és a gyerekek sorsa iránti felelősség tükröződik a soraiból. Utólag készült bejegyzéseiben a kitelepítésről elsősorban annak a bonyolult eljárásnak a kapcsán ír, melynek a fő célja a két kisebb gyermekének a kitelepítés alóli mentesítése volt. A kitelepítés idején Szabolcs és Levente éppen nála tartózkodott, de mint utólag kiderült, már a május 22-i jászboldogházi határozatban is - ami a kényszerlakhely kijelöléséről szólt - négyük neve szerepelt, tehát előre eldöntötték, hogy három gyermekét is kitelepítik. Ugyanakkor a nyilvántartás bizonytalansága látszik abból, hogy az állomáson dr. Kultsár Barnabást és nejét szólították a három gyermeke helyett, de miután csak a három gyermeke volt ott, ezt is elfogadták. Az apa számára ezek után a legfontosabb a két kisebb gyermek mentesítése volt, amiben segítette az ügyvédi eljárások pontos ismerete. „A három gyermeket, s apjukat már vitte a toloncvonat száműzetésük helye felé, amikor édesanyjuk ugyanezen a napon -június 5-én-kérvényt írt, és nyújtott be a belügyminiszterhez Szabolcs és Levente kitelepítésének feloldása iránt. Kérelmét azzal indokolta, hogy a két, hétéven aluli korú kisfiú felügyeleti joga a törvény szerint őt illeti meg: a gyerekek az apjuk kitelepítése idején csak átmenetileg, csak azért tartózkodtak az apjuknál, mert az anyjuk lakásának közvetlen szomszédságában élő más gyermekek fertőző betegségbe estek. A belügyminisztérium azonban az anya érveit nem tartotta eléggé nyomósaknak, s talán meggyőzőeknek sem. A gyermekek anyja most már - az internált apa tanácsára -1951. június 13-án keresetet indított az apa ellen a Budapesti Központi Járásbíróságon, ott kérve, hogy a bíróság Szabolcsot és Le141
